Mindenki más, és mégis egyforma – a matematikus-pszichológus így gondolja

Írta: ,

Idézeteket válogattunk Mérő László matematikus, publicista, pszichológus Mindenki másképp egyforma (Tericum Kiadó, 2007) című könyvéből. A könyv elsősorban játékelméleti kutatásainak eredményeit tartalmazza, ezeket hozza összefüggésbe az emberi viselkedéssel.

A blöff

„A blöff a hazugság, a színlelés, a megtévesztés egy speciális módja. A blöffölő alaptalanul tesz olyan kijelentéseket, mutat olyan viselkedésformákat, hajt végre olyan cselekedeteket, amelyek teljesen helyénvalóak lennének, ha meglenne az alapjuk.

A pókerjátékos olyankor hív sokat, amikor jó lapja van, kivéve, ha blöfföl. A blöff azzal éri el megtévesztő hatását, hogy a látszatból a partner téves következtetéseket von le – mármint azt, hogy fennállnak az ilyen viselkedést alátámasztó okok. 

A blöff a hazugságnak egy különleges formája, mert ilyenkor a hazugság (az igazságnak nem megfelelő kijelentés) nem hangzik el. A megtévesztő hatás úgy jön létre, hogy a blöffölő a megtévesztés tárgyáról, például a tényleges lapjáról konkrétan nem mond semmit.”

Hitkérdések

„A keleti vallások többnyire a reinkarnációban való mélységes hiten alapulnak. E hit szerint az ember életének célja és legfőbb boldogsága a tökéletesség elérése, egy olyan állapoté, amelyben a lélek tökéletesen megszabadul a világi vágyak kötöttségeitől. Ez az állapot a Nirvána, s minden lélek célja: eljutni a Nirvánába. 

A nyugati vallások szerint az embernek egyetlen életben kell elrendeznie a lelke jövőjét. A hit elengedhetetlen, különben lelke elkárhozik. A keleti vallások szerint a lélek akkor is eljuthat a Nirvánába, vagy legalábbis közeledhet felé, ha nem hisz benne.”

Hol a helyünk?

„Szavaink, igényünk a dolgok rendszerezésére most is könnyen félrevezetnek bennünket. Amikor az elektron kevert stratégiáiról beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ezeket a kevert stratégiákat az elektron nem ’játssza’.

Nem az elektronnak vannak kevert stratégiái, amelyek meghatározzák a pillanatnyi helyét, hanem ez a kevert stratégia maga az elektron! Ezért mondhatjuk, hogy valójában nincs olyanja, hogy helye. Sőt, ugyanez vonatkozik nemcsak a helyére, hanem az impulzusára és még jó néhány általános tulajdonságára is. (…) Hasonlóképpen, nem a pszichének vannak kevert stratégiái, hanem ezeknek a kevert stratégiáknak az összessége maga a tudat.”

Kettősség

„A tudományos gondolkodás minden erővel igyekszik száműzni a misztikumot, a misztikus gondolkodás pedig a racionalitást. Mindkét megismerési mód akkor éri el csúcsteljesítményeit, amikor ezt az erőfeszítését teljes siker koronázza. Ugyanakkor az emberben mindkét megismerési mód jelen van.

A természet úgy alkotta meg az emberi gondolkodást, hogy e két alapvetően ellentétes megismerési mód kevert stratégiájából áll össze. Maga az ember nem lehet meg egyik nélkül sem. Van, akiben az egyik erőteljesebb, van, akiben a másik. De mindnyájunkban jelen van mindkettő.”

Kevert stratégiák

„A meditatív technikák segítségével a pszichéből – amely természeténél fogva kevert állapotban van – egy többé-kevésbé határozott választ, azaz egy tiszta stratégiát lehet kicsalogatni.

Bizonyos mértékig joggal bízhatunk abban, hogy ezt a választ a psziché valóban a legjobb, a legfinomabban kifejlesztett képességei alapján hozza létre. Ám mivel a válasz egy kevert stratégiából származik, más választ kaphatunk, ha ugyanazt a kérdést többször tesszük fel… 

A meditatív megismerés nem egy-egy konkrét esetben ad helyes választ, hanem hosszú távon, döntéseink összességét, esetleg egész életvitelünket figyelembe véve.”