Mindenki életében eljön egyszer az a pillanat, amikor visszaszámol a születésnapja dátumától és megpróbálja kitalálni, mi történhetett a szüleivel éppen akkor, kilenc hónappal azelőtt. Májusi gyerekként én is elgondolkodtam ezen és mivel fogantatásom augusztusra esett, az volt a tippem, hogy egy esküvő lehetett az oka.
Amikor a szüleimet megkérdeztem, igazolták a felvetésemet, bizony nagybátyámék esküvőjén hoztak össze. Arra gondoltam, hogy mivel meglepően sok ismerősöm született májusban, én bizonyára nem vagyok elszigetelt eset. Utánanéztem és találtam egy cikket arról, hogy a 90-es években a júliusi-augusztusi esküvői szezon miatt bizonyos régiókban több gyerek született tavasszal.
A kutatások szerint Angliában és Amerikában júliusban, augusztusban és szeptemberben születik magasan a legtöbb ember. Vajon véletlen, hogy éppen ebben a három egymást követő hónapban van baby boom? Természetesen nem, a magyarázat pedig egészen kézenfekvő. Ha visszaszámolunk kilenc hónapot, látjuk, hogy a fogantatási hónapok október, november és december.
Igen, kitaláltad. A hideg, borús, esős, havas napokon az emberek, úgy látszik, többször keresik a meleget és a szórakozást egymás társaságában. Tehát ahogy csökken kint a hőmérséklet, a hálószoba úgy forrósodik fel. Azonban nem csak a borongós időjárás az oka, hanem az is, hogy az ünnepek erre az időszakra esnek, és ilyenkor van szinte mindenki szabadságon.
A legkevesebben februárban születnek, ami kicsit meglepő, eszerint ugyanis tavasszal kevesebben állnak neki a babaprojektnek. Azonban nemcsak ez derült ki a kutatásból, hanem az is, hogy ez a sűrűbb szeptemberi „szaporulat” csak a keresztény, mérsékelt égövi országokra jellemző.
Jamaikában például novemberben születnek a legtöbben, Finnországban pedig áprilisban. A titok az időjárásban és a napok hosszúságában rejlik.Az olyan területeken, ahol négy évszak van, tehát meleg a nyár és hideg a tél, a hosszú vemhességű állatok, mint például az őzek, ősszel párosodnak. A nőstények télen vemhesek és tavasszal-nyáron hozzák világra az utódokat. Ilyenkor kellemes az idő és sok az étel, így ebben az időszakban születve nagyobb túlélési esélyekkel indul a gida. Bizonyos kutatások szerint az emberekre is jellemző lehet ez, és ahogy ősszel elkezdenek rövidülni a nappalok, nálunk is megnő a „párosodási kedv”.
A déli féltekén ezt nem tudják egyelőre érdemben vizsgálni a hiányos adatok miatt. Az elmúlt évtizedekben egyre kisebb a kiugrás a júniustól november elejéig tartó születési „csúcsszezonban”. Ennek okát több tényezőnek tudják be. Először is a nők egyre később szülnek, ezáltal egyre többen tervezik tudatosan a terhességet, másrészt sajnos egyre jobban veszíti el az ember a kapcsolatot a természettel. Emiatt a váltakozó évszakok és rövidülő nappalok sokkal kisebb hatással vannak ránk.
Megfigyelések szerint a városi emberekre ez még jobban jellemző, mint a vidékiekre, akiknek életét jelentősebben befolyásolja az időjárás. Vidéken lassabban is tűnik el a szezonális születésszámok különbsége emiatt. A városi emberek nagy, fűtött házakban élnek és dolgoznak, keveset vannak a szabadban, illetve kevésbé érzékelik a sötétséget is az utcai világításnak köszönhetően. Emiatt a sok faktor miatt kevésbé érzékeljük mind az évszakok, mind a nappalok váltakozását, így a klíma egyre kisebb hatással van arra, ki mikor születik.
Kép forrása: unsplash.com