Miért nem koccintanak vele a magyarok? Érdekességek a sörről

Írta: ,

Honnan ered a „Fenékig!” szólás, kik voltak a sörfőző nők, melyik híres márkát készítették eredetileg karácsonyra, és mikortól tartják a bajor sörfesztivált? Ilyen érdekességekről olvashatsz cikkünkben.

Magyarország

Közismert szokás, hogy a magyar ember nem koccint sörrel.

Állítólag ennek az az oka, hogy miután Aradon kivégezték a szabadságharc tábornokait, az osztrák főtisztek sörrel koccintottak.

A világon azóta is mindenütt szokás sörrel koccintani, csak magyarlakta területeken nem. 

Szintén régi szokás, hogy akinek az egészségére itták a kört, annak illett a korsót „egy cseppig” kiüríteni. Innen ered a „Fenékig!” szólás. 

Norvégia

Olaus Magnus svéd érsek 1555-ben leírta, hogy a borok délen jobbak, a sörök pedig egyre jobbak lesznek, ahogy északabbra utazunk.

Egy kelta legenda szerint Odin isten tanította meg az embert a sörfőzésre.

A sört szent folyadéknak tartották, Innocent pápa például megengedte, hogy ne csak a bor, hanem sör is része lehessen a szertartásoknak. 

Az északi országokban a sör központi helyet foglal el az ünnepségeken. A legtöbb eseményt összekapcsolják vele, ezért a bölcsőtől a sírig végigkíséri az emberek életét.

A korai törvénykönyvek szabályozták a sörfőzést is. Egy farmer minden vagyonát elvesztette, ha három évig nem főzött sört.

Ha főzött, akkor felét a királynak, felét a püspöknek kellett adnia.