Titkos sírkamra őrizte a Mediciek gyermekeit – Miért torzult el a kicsik csontváza?

Zabolai Margit
Írta: ,
Titkos sírkamra őrizte a Mediciek gyermekeit – Miért torzult el a kicsik csontváza?

A Mediciek Firenze legtehetősebb családja voltak, most egy sötét, alagsori titok kapcsán mégis úgy tűnik, több gyermeküket vesztették el alultápláltság és anyagcsere zavarok miatt. 

A kutatókat először megdöbbentette a jelenség, de úgy vélik, tudják, mi okozta a különös rendellenességeket.

Titkos sírbolt a fal mögött

A régészek éppen a firenzei bazilika alagsorában lévő kripta maradványait vizsgálták. Amikor az utolsó Medici nagyherceg, Giangastone sírja került érdeklődésük középpontjába, elmozdítottak egy dekorációnak hitt márványlemezt. Ekkor fedezték fel, hogy a lemez mögött újabb kamra található. A titkos sírbolt padlóján több apró koporsó feküdt, amelyek egykori Medici gyermekek maradványait őrizték.
A maradványok valószínűleg 1966-ban kerültek ide, amikor egy áradás miatt a sírbolt gondozói itt találtak védett helyet számukra.

Különös rendellenesség torzította el a gyermekek csontvázait

A kilenc csontváz különböző életkorú gyermekek földi maradványa volt, az újszülöttektől az ötéves korig. Valami azonban különösen meglepte a régészeket: a gyermekek végtagjai görbék és torzultak voltak, ami a ma angolkórként ismert betegség jellemző tünete.

Ez a betegség nem ritka az alultáplált és D-vitamin hiányos gyerekek körében, de a kutatók alaposan megdöbbentek, hogy ez a probléma ennyire gyakori volt a reneszánsz időszak leggazdagabb családjában. Vajon da Vinci és Michelangelo mentorainak arra nem jutott pénzük, hogy a saját gyermekeiket táplálják?

Túlságosan védve

A történészek szerint a válasz nem az anyagi okokban keresendő: a Medicieknek természetesen lett volna pénzük arra, hogy megfelelően táplálják a gyermekeiket, azonban valószínűleg túlságosan is védve akarták őket tartani, és ez lett a kicsik veszte.

Különböző forrásokból már tudjuk, hogy a Mediciek az anyatejes táplálás mellett a gyermekeiknek egészen kétéves korig csak „bébipapit” adtak, ami beáztatott kenyérből és almából, vagy valamilyen gabonából állt. Ez azonban korántsem nevezhető D-vitaminban gazdag tápláléknak, így amikor a babák mászni kezdtek, a csontjaik nem voltak elég erősek, hogy megtartsák a testük súlyát, így a kezük és lábuk jellegzetesen meggörbült.

A gyerekek esélyeit az sem javította, hogy kevés napfény érte őket, pedig a fény elengedhetetlen a természetes anyagcseréhez és a D-vitamin előállításához. Az egyszerűbb családok gyermekeivel ellentétben azonban a Mediciek nem igazán engedték a szabadba az utódaikat, akik valószínűleg nem is játszhattak a szabadban a többi gyerekkel.

Ha a gyermekeket még ki is vitték a szabadba, valószínűleg akkor sem sok fény érte őket, hiszen a jómódú családok a gyermekeiket is drága ruhákba öltöztették, ami nem sok szabad bőrfelületet hagyott.
Halálos divat

Normális eseten egy újszülött elegendő D-vitaminnal jön a nagyvilágra, amit az édesanyja szervezetéből kap meg. Csakhogy a Medici családban valószínűleg a nők is D-vitaminhiánytól szenvedtek, hiszen a kor divatja szerint a szépség feltétele a sápadt bőr volt. Ez egyúttal a társadalmi rangra is utalt: akinek a bőre fehér, annak nem kell a napon dolgoznia.

Éppen ezért a nők ritkán mentek a napra, ha pedig a szabadban tartózkodtak, több rétegnyi ruhát és vastag, az arcukat eltakaró sminket viseltek, ami fehérebbnek mutatta az amúgy sem sok fényt látott bőrüket.

A 15-16. században a nők sokkal több gyermeknek adtak életet, mint manapság, ez pedig alaposan kimerítette a vitamin tartalékaikat. Így a Medici anyáknak is az átlagosnál több D-vitaminra lett volna szükségük, de a kor divatja ezt nem tette lehetővé. A történészek úgy vélik, a torzult csontú Medici babák sajnos saját gazdagságuk áldozatául estek.