Magyarország 4 legfurcsább természeti képződménye

Írta: ,

Nem feltétlenül kell külföldre menned, ha különleges, ritka természeti csodákat keresel, hiszen Magyarország is bővelkedik a szokatlan, olykor meghökkentő képződményekben. Nézd meg, melyek hazánk legérdekesebb, természet alkotta formái!

Kazári riolittufa

Salgótarján közelében található az 1800 lelket számláló Kazár község, mely különleges képződményéről, a riolittufáról híres. A szürkés-fehéres, mélyen barázdált sziklafal vonulatai közel egy hektárnyi területen húzódnak.

A riolittufa keletkezése mintegy 20 millió évvel ezelőttre tehető – a kutatások szerint a Mátra egykori vulkánkitöréseinek szórt anyagából jött létre, melyet az évek során a víz munkája formált, és benne kuszán ágazó árkokat és kúpokat hozott létre.

Kép forrása: tourinform.hu

Európában a kazárin kívül csak Törökországban találni hasonló természeti képződményt, de a világon összesen is csupán hat helyen alakult ki hasonló riolittufa. Ha úgy döntesz, hogy felfedezed a környéket, lehetőleg száraz időt válassz a kirándulásra, nyirkos, esős időben a sziklák csúszóssá válhatnak.

Pákozdi ingókövek

A történelemkönyvekből talán neked is ismerős Pákozd neve, a Velencei-tó partján elterülő település területén zajlott az 1848-49-es szabadságharc egyik jelentős csatája, mely a magyarok győzelmével végződött.

A környéket azonban nem csupán történelmi vonatkozása és a a tó közelsége miatt látogatják a turisták – a településtől északra található furcsa természeti képződmények, az ingókövek is sok látogatót csalnak ide. A kövek meglehetősen furcsa alakzatot vettek fel, némelyik olyan, mintha az élére lenne állítva, és bármelyik pillanatban eldőlhetne.

Kép forrása: Wikipedia

Az ingókövek úgy keletkeztek, hogy a Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, a köztük lévő hasadékokból pedig a szél és a víz hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Így alakultak ki a lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok.

A legbizarrabb alakzatokat formáló kőcsoportok nevet is kaptak, közülük is leghíresebb a Kocka-kő, de megcsodálhatod a Kis-Cipót vagy az Oroszlán-sziklát is.

Szomolyai kaptárkövek

Az Északi-középhegység bővelkedik a természeti kincsekben, ezek közül talán a legismertebbek a szomolyai kaptárkövek és a köveken található kaptárfülkék.

Szomolya a hegység lábánál elterülő falu, Mezőkövesdtől 12, Egertől 18 km-re található. A falvacska központjából nyugati irányba kell elindulnod a tanösvényen, ha az 1960-ban védetté nyilvánított, mintegy 30 hektár nagyságú Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területre szeretnél eljutni.

Kép forrása: kaptarko.hu

A Kaptár-völgyben húzódik a riolittufa gerinc, mely nyolc nagyobb, fülkés sziklára és kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével – összesen 117 darab – rendelkező kaptárkő-csoportja. A különleges alakzatok keletkezésének körülményeiről és eredeti rendeltetésükről, valamint a fülkék korával kapcsolatban több feltevés is létezik, ám ezek közül egyik sem nyert minden kétséget kizáró bizonyítást.

A kaptárkő-csoportok közül a legimpozánsabbak nevet is kaptak, úgy mint Királyszéke vagy Kutyaszorító. Ha nem riadsz meg a meredek, sziklás túraútvonalaktól, fedezd fel a környéket, mely páratlanul mutatja be a természet mellett a letűnt korok emberének formaalkotó munkáját.

Egerszalóki mészkőlerakódás

Eger és környéke rengeteg természeti kincset rejt, elég csak a festői szépségű Szalajka-völgyre vagy a Bélkő markáns vonulataira gondolni, a vidéket behálózó szerpentin utakon haladva garantált a bámulatos panoráma.

Az egerszalóki mészkőlerakódás is nagyban hozzájárul a környék népszerűségéhez – a település a Mátra és a Bükk között húzódik, a Laskó-patak völgyében. Kőolaj után kutatva, 1961-ben fedezték fel a hévforrást – a mintegy 400 méter mélyről feltörő víz 65-68°C-os, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta.

Kép forrása: ittvoltam.hu

A forráshoz tartozó mészkőlerakódás teraszos, bugyoros jelensége egész Európában egyedülálló. Úgy alakult ki, hogy a föld mélyéből feltörő hévízforrás vize lefolyt a hegyoldalon, és lerakódott belőle a mészkő. A nagyjából 120 négyzetméteren elterülő természeti ritkaságot a helyiek egyszerűen csak sódombnak hívják.

Közvetlenül a hőforrás és a mészkőlerakódás mellett gyógyfürdő és wellness-szálló várja a pihenni vágyókat.