Ezért van a magasabb intelligenciájú embereknek kevesebb barátjuk

Írta: ,

Észrevetted már, hogy a zsenik általában inkább magányos farkasok, mint népszerű, társaságkedvelő emberek? Ez nem csak a szélsőséges esetekre igaz: pszichológusok tanulmányozták, hogy azok, akik intelligensebbek az átlagnál, jellemzően kevesebb emberrel ápolnak szorosabb barátságot – és az okát is tudni vélik.

Mitől vagyunk boldogok? Kép forrása: teentimes.com

Egy csapat pszichológus arra kereste a választ, mennyire kell szociálisan aktívnak lennünk ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat. Tizenötezer embert kérdeztek meg (18-28 éves korosztályban), akik eltérő népsűrűségű területeken éltek, és különbözőképpen kommunikáltak a barátaikkal.

A Londoni Közgazdasági Főiskola és a Szingapúri Menedzsment Egyetem kutatása alapján három fő eredmény született: az egyik szerint a nagyobb népsűrűségű területeken élők kevésbé boldogok, a másik szerint az átlagember akkor elégedett az életével, ha nagyjából folyamatos kapcsolatban van a barátaival, a harmadik szerint viszont az intelligensebb emberek kivételt képeznek az előző szabály alól.

Befelé forduló intelligencia Kép forrása: tumblr, sft

Jellemzően a magasabb intelligenciával rendelkező emberek inkább kötelességként, mint élvezhető aktivitásként élik meg azt, ha nagyobb társaságba kell menniük, és kommunikálniuk kell akár idegenekkel, akár távolabbi barátaikkal. Az okosabbak olyanok lehetnek, mint akik a saját világukban élnek, és nem sokat törődnek a külvilággal, mert úgy érzik, hogy kevesen értik meg őket.

Ez tulajdonképpen érthető is: egy magas intelligenciával rendelkező embert mások foglalkoztatnak, mint az átlagot – túlzással élve nehezebb vele a Kardashian-nővérekről beszélgetni, mint az atomfizikáról. Persze ez nem azt jelenti, hogy aki okos, azt nem érdekelhetik a könnyedebb témák, inkább azt, hogy a komolyabb témák nagyobb részét képezik az életüknek – ezekről pedig nehéz azzal elbeszélgetni, aki inkább az átlaghoz tartozik.