Ma van a madarak és fák napja ‒ Jelképek és idézetek

Sütő Gyöngyi
Írta: ,
Ma van a madarak és fák napja ‒ Jelképek és idézetek
Herman Ottó javaslatára 1906 óta ünnepeljük a Madarak és Fák Napját május 10-én.  „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez az idézet tőle, a magyarországi tudományos madárkutatás megalapozójától származik. 

Ősi jelképek

A madarak és a fák népdalokban, népmesékben, mondákban gyakran előfordulnak. A lelke mélyén mindenki tudja a jelentésüket.   A madarak az égi szférát jelképezik. Az emberi lelket, amely eredendően szabadon szárnyal, magasan az égen, és mindenre van rálátása. Ha bajban van, könnyedén odébb röppen, ha kell, messzire száll. 

A fa ősi és egyetemes szimbólum. Az örök megújulást, a fejlődést és a termékenységet fejezi ki. Lombja az égig ér, az isteni világba nyúlik, gyökerei a tudatalattiban, a múltban ágaznak szét.  

Idézetek  

Erdő

„Fény s bogarak szivárványló patakja, szitakötők szikrázó üvege. És mintha óriás csipesze matatna, az erdő vibrálással van tele.   Már-már elalszik lágy tik-tak zajában, míg odafent, hol gyantaszag ölel, az éterben a mutatók hibátlan üteme és hőség egybe ver.   Fordítják tűik égre - földre esnek az árnyak, morzsolódva, vastagon -, mérik a csúcs homályát, egyre feljebb, napszállatán, sötétkék számlapon.”
(Borisz Paszternak)

Pusztulás

„Villámütött fa, görbe csonk nézi a gyilkos egeket, valaha szép tölgy lehetett, most szörnyű szén darab, nem ülnek rajta madarak és gally se hajt, bogár se zsong.   Roncsoltan itt kell állnia, búsongva elmúlt életén, mező réméül, feketén, halottan, hallgatag, mint égre nyújtott csonka tag, mint fekete tragédia.” 
(Nadányi Zoltán)  

Kicsi fa

„Kis törpe fácska, te csak ragyogj a fényben, s birkózz, mikor a jégvihar dühöng, mikor tölgyek és jegenyék meghasadnak, téged ölel és megvéd az anyaföld... Belőle lettél, kicsinynek születtél szélfútta magból, mint a végtelen változat itt a létező világban, mint az örök törvények szerinti Értelem!”
(Várnai Zseni) Hétköznapok

„Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat. Én vagyok az asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakod építed. Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.”
(Hannes Tuch)

Madarak

„Mennyi fényes, szép madár! Nem tudod, hogy merre száll? Honnan jönnek? ‒ Nem tudom. Merre mennek?  ‒ Nem tudom. Égre, földre, vízre szállnak? Nádba bújnak? ‒ Nem tudom. Mennyi fényes, szép madár! ‒ Isten áldjon,  kishugom,  merre mennek, megtudom…”
(Nemes Nagy Ágnes)  

Madárdal

„Sötétzöld sátoros erdőben járok. Kevély tölgyfák alatt Szerény virágok.   A fákon madarak, Virágon méhek. Ott fönn csattognak, itt Lenn döngicsélnek.   Nem rengedez sem a  Virág sem a fa; Hallgatják a zenét Elandalodva.”
(Petőfi Sándor)

 

 

Fókuszban

Ideje lenne mindenkinek áttérni! Az NKM E-számla jó a környezetnek, az ügyfélnek és most a kórháznak is

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv