A legszerencsétlenebb év az emberiség történetében a tudósok szerint

Zabolai Margit
Írta: ,

Amikor háborúkról, éhínségről érkező híreket olvasunk, nehéz elhinni, de ha nagy általánosságban beszélünk, még mindig szerencsés kort élünk. Ez persze nem kisebbíti a szenvedők tragédiáját, de az emberiség nagyobb része él most jólétben, mint korábban bármikor. De melyik évben lett volna a legrosszabb ezen a földön élni? A tudósoknak erre is van válasza!

A pestis meg sem közelítette

A várható élettartam napjainkban globálisan 72 év körül van, bár ez természetesen nagyban függ a lakhelyünktől. Olyan betegségek, mint a himlő vagy a diftéria, mára megelőzhetőek vagy gyógyíthatóak lettek, esetleg teljesen el is tűntek. 7,7 milliárd ember a bizonyíték rá, hogy elég jól alkalmazkodtunk a földi élethez, de volt idő a történelemben, amikor egy globális katasztrófa megtizedelni készült a föld lakosságát – a tudósok szerint olyan szörnyű időszak volt ez, hogy nyugodtan nevezhetjük az emberiség történetében a legszerencsétlenebb évnek is.

Ha azt gondolod, hogy a Fekete Halál, vagyis a rettegett pestis kirobbanásának évéről, 1349-ről beszélünk, amikor Európa lakosságának fele odaveszett, tévedsz. Nem is az 1918-as influenzajárványra gondolunk, ami tízmilliókat söpört el a föld felszínéről.

Az emberiség legszerencsétlenebb éve a kutatók szerint ennél jóval régebben, időszámításunk után 536-ban volt.

A sötét középkornak ez az éve szó szerint sötétséget hozott: egy hatalmas izlandi vulkánkitörés elképesztő mennyiségű hamut juttatott az égbe, ami feljegyzések szerint „rejtélyes ködként” takarta el a napot több kontinensnyi terület felett – és a sötétség 18 hónapon át kitartott!

Ez volt a legszerencsétlenebb év az emberiség történetében a tudósok szerintKép forrása: londondeposit/depositphotos.com

És még csak ekkor jött a java…

A sötétség azonban még csak „megalapozta” a hangulatot, az igazi katasztrófák ezután jöttek: a napfény hiányának következtében a hőmérséklet drasztikusan esni kezdett, Kínában a nyár közepén fagyott, a termés egész Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten is tönkrement, az emberek elképesztő hányada halt éhen rövid időn belül, és akik életben maradtak, azokra sem várt sok jó: néhány évvel később, 541-ben először ütötte fel a fejét a bubópestis – jóval megelőzve a 12. századi, ma már többször emlegetett és jobban ismert kitörését. Ez a betegség lesz majd az, ami később a Keletrómai Birodalom teljes lakosságának körülbelül 33-50%-át elpusztítja – szintén nem túl szép hagyaték az 536-tal kezdődő szerencsétlen korszaktól.

A modernkori történészek előtt a „rejtélyes köd” és a nagy sötétség időszaka régóta ismeretes volt, ám magyarázatot rá csak egy 2018-as, a Cambridge-i Egyetemen publikált tanulmányt kínált: ez veti fel az izlandi vulkánkitörés lehetőségét.

Így pedig, hogy a tudósok már pontosan ismerik a sötétség okát és jobban értik a következményeket is, egyértelműen az emberiség egyik, ha nem a legszerencsétlenebb évének jelölik 536-ot, ami nem csak rettenetes év volt, de egy, az emberiség számára rettenetes korszakot indított el.