Kozmikus kapcsolódások rendszerében élünk

Írta: ,

László Ervin 1932-ben született Budapesten, majd családjával az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Zenei csodagyerek volt, zongoraművészként kezdte pályáját, és bejárta a világot. Később egy betegsége folytán karrierje félbeszakadt, és filozófus lett. 1999-ben szerepelt a Világokon át című televíziós ismeretterjesztő sorozatban. Kozmikus kapcsolatok (Magyar Könyvklub, 1996) című könyvéből idézünk.

Világegyetemek

1/4 Világegyetemek

„Ha a világegyetem nem az ősrobbanásban keletkezett, hanem csak újjászületett egy ’robbanás’ során, akkor megtudhatnánk valamit arról az állapotról is, amelyből világra jött. Lehet, hogy ez a kozmikus anyaméh már ’tájékoztatást’ kapott a korábbi világegyetemekről, amelyek megelőzték a miénket.

Világegyetemünk örökölhetett néhány jellegzetes vonást a korábbi világegyetemektől. Ilyen öröklés kétségtelenül lehetséges, feltéve, hogy van egy fizikai közeg, amely továbbítja a jellegzetességeket az ’anya-világegyetemtől’ a mi ’utód-világegyetemünkbe’. Az itt vázolt megközelítés szerint létezik ilyen közeg: a pszi-mező.

Ha ez a mező nem akkor alakult ki, amikor a mi világegyetemünk született, és ha ez a valaha létezett összes világegyetemek emlékezete, akkor képes volt korábbi univerzumok nyomait átadni a miénknek. Nem valószínű, hogy világegyetemünk ’tiszta lappal’ kezdett: a vákuumenergia-tenger, amelyből ered, feltehetően korábbi világegyetemek kódolt nyomaival volt tele.”

Energia mindenütt

2/4 Energia mindenütt

„Az indiai upanisádokban a kozmosszal együtt keletkezett, energiával teli tér neve Akasa. Ez az a tömény szubsztancia, amely áthatja a többi négy szubsztanciát (a levegőt, a tüzet, a vizet és a földet).

Ez a rendkívül finom szubsztancia (ősanyag) betölti az egész teret, és mindent megteremt, ami csak létezik benne.

Kezdetben csak Akasa volt, és végül csak Akasa marad. Akasából lesz a Nap, a Föld, a Hold, a csillagok és az üstökösök, Akasa válik állattá és emberi testté és növénnyé; belőle lesz minden, ami létezik. Egy ciklus végén minden visszaolvad Akasá-ba, hogy a következő ciklusban ismét létrejöjjön belőle. A Prána pedig a végtelen és mindenható hatalom, amely Akasára hat.

Swami Vivekananda beszámolója szerint a Prána mozgás, gravitáció és mágnesesség: jelen van az emberi cselekvésben, a testi idegfolyamatokban, és még a gondolat erejében is. Végül minden erő ismét beleolvad Pránába, ahogyan minden dolog visszaalakul Akasává. És ami a legérdekesebb: ez utóbbi megőrzi mindannak a nyomát, ami a világegyetemben történt. Az ún. Akasa-krónika az ön-teremtő és emlékező univerzum maradandó memóriája.”

A kollektív tudattalan

3/4 A kollektív tudattalan

„Ahogy már Jung megérezte, az új elgondolás szerint a tudat folyamatosan áthatja az egész

emberiséget, sőt, tulajdonképpen a teret és az időt is. Az agyunk/tudatunk és a világ többi része közötti jeltovábbítás állandó és mindkét irányban folyamatos.

Gondolatainkat, benyomásainkat és érzéseinket mások felé küldjük, és mások gondolatait, benyomásait és érzéseit fogadjuk. Minden, ami tudatunkban történik, otthagyja hullámnyomait a pszi-mezőben, és mindenről tudomást szerezhetnek azok, akik ’ráhangolódnak’ ezekre a finom mintázatokra.

Talán egy ilyen közös tudatmező erősödött fel időről időre az emberi kultúra és a szellem története folyamán. Indiától Kínán keresztül a klasszikus Görögországig utalásokat találunk a tudatátvitelnek erre a módjára legalább két és fél ezer évre visszamenően.”

Folytonosság

4/4 Folytonosság

„Először is a másokkal és a világegyetem többi részével összekötő finom kapcsolataink azzal vigasztalhatnak bennünket, hogy létezésünk nem múló valami, hanem része egy folyamatnak, amely átfogja egész életünk összes élményét, és beépíti őket saját kibontakozásának elemeiként.

Másodszor pedig tudatunk és agyunk kozmikus táncának felismerése erősebb biztonságérzetet nyújthat, de egyben nagyobb felelősségérzetre is késztethet. Ez azért van így, mert ha a tánc valódi, akkor gondolataink és érzéseink nemcsak ránk tartoznak. Akár tudjuk, akár nem, gondolkodásunk és érzéseink hatnak embertársainkra, túl a nekik mondott szavainkon és a velük szemben tanúsított viselkedésünkön, annál az egyszerű oknál fogva, hogy együtt gondolkodunk és érzünk velük.

Ez a befolyás lehet igen hatékony és igen valódi: amint azt a lélekgyógyászok nagyon jól ismerik, a tudatazonosulást átélt személy nemcsak emlékszik a másik személyre és annak élményeire, hanem ténylegesen azzá a személlyé válik, tapasztalja fizikai létezését, befogadja vizuális és más érzékszervi észleléseit, valamint átéli érzéseit. Még kevésbé teljes tudati azonosulás esetén is meglepő lehet a hatás azáltal, hogy a benyomás kitörölhetetlenül belevésődik a tudatba, és finoman befolyásolja az érzékelő személy gondolkodását és érzéseit további élete során.”