Így teázunk mi, és a világ más népei

Írta: ,

Cikkünkben sok érdekességről szót ejtünk, amelyek a teázási szokásokhoz kapcsolódnak. Mesélünk az ötórai teázásról, vagy arról, hogy az angolok kezdetben a leforrázott teafüvet kenyérrel ették. Jó szórakozást kívánunk az olvasáshoz!

Anglia

A teát a Holland Kelet-indiai társaság hozta Európába a 17. században, vitorlás hajókon.

A legtöbbet az angolok fogyasztották belőle, így a 18. századtól ők uralták a teakereskedelmet. Eleinte nem tudtak mit kezdeni a teával.

Kenyérrel ették a leforrázott tealeveleket, a főzetet pedig, amit ma már megiszunk, kiöntötték.

Mintha a hajósok, akik a teát hozták, elfelejtették volna elmondani, hogyan fogyasztják Kínában a teát. Később a kávéházakban lehetett teát is kérni.

A vendéglátók a forrázatot hordókba öntötték, és úgy mérték ki, mint a sört vagy a bort.

Aztán a kínai módra létesített teaházak háttérbe szorították a kávéházakat. Londonban több mint 3000 volt. 

Az „ötórai tea”

A japán teaszertartás mintájára alakult ki. Szűk körű, családias összejövetel.

5 és 7 óra közé esik. Minden család másként gyakorolja ezt a szertartást.

Munka után, még vacsora előtt jólesik az embereknek egy kis tea. Családon kívül teaházban és más vendéglátó helyeken, még könyvesboltban is el lehet fogyasztani a délutáni teát. 

Az angolok általában erős teát készítenek, amely a sok csersavtól kesernyés lesz. Egy csészényi forró vízhez egy teáskanálnyi tealevelet adnak.

A leforrázott tealeveleket legalább 4 percig áztatják, és cukorral, mézzel, rummal, tejjel, citrommal, dzsemmel ízesítik.