Idézetek a szeretetről és az önelfogadásról – Biegelbauer Páltól

Írta: ,

Biegelbauer Pál a 20. században holisztikus tudásával, gyógyító és tanító munkájával a szeretet és az elfogadás művészetét hirdette. Jezsuita pap volt, majd kilépett a rendből, hogy az embereket másként szolgálja. A Fényadás megalapítója volt, az eszköztelen lelki és testi gyógyításé, amely a szereteten keresztül valósul meg. 

 

Képességeink boldoggá tehetnek minket, ha önmagunkat adjuk

„Képességeink ajándékok. Útjelzők ‒ mutatják a mi egyedi és megismételhetetlen életutunk iránylehetőségeit. Tenni csak azzal tudunk, amink van. Hiányzó képesség nincs. Mindannyian mindent megkaptunk ahhoz, hogy maradéktalanul boldogok lehessünk.”

„Nem a javak ‒ legyenek akár anyagiak vagy szellemiek ‒ halmazának nagysága révén vagyunk gazdagok vagy szegények, hanem azáltal, hogy létünk legbensőbb zónájában rejlő önmagunkat adjuk-e vagy sem.”

„Döbbenetes, hogy annyi kudarc után még mindig kint keressük azt, amit csak belül találhatunk meg. Azt hisszük, hogy nem találtuk meg még azt az utat, amelyik a mienk, és keresünk tovább ‒ kívül. Az út bennünk van.”

Az önmagát adó természet a boldogság

„A természet ‒ valóság. Egyszerűen ‒ van.

Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó.

És szép. Hogy lenni annyi, mint önmagamat ingyen, ajándékként adni.

Egy kő, egy virág, egy fa, a naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van, árasztja önmagát.

Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud nem áradni. Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját.”