Ezt az 5 rejtélyt máig őrzi a Hold: a tudósok csak próbálják megfejteni

Írta: ,

Nincsen sajtból, és a másik felén sem laknak kis zöld emberkék, ez már bizonyos. Azért így is sok olyan kérdés akad a Holddal kapcsolatban, amire a tudósok nem tudnak biztos vagy egyértelmű választ adni. Hiába látjuk minden éjszaka, a Holdról még mindig nagyon keveset tudunk.

Hogyan lett a Hold?

Sok tudós osztja az elméletet, hogy 4 és fél milliárd évvel ez előtt egy mars méretű tárgy ütközött a Földnek, aminek hatására hatalmas adag törmelék vált le róla, hogy aztán a Föld körüli pályán egyetlen szilárd testté álljon össze – ez lett a Hold. A kérdés ugyanakkor nem tekinthető megoldottnak. Bár a tudósok többsége egyetért abban, hogy ez egy lehetséges magyarázat, sőt az eddigi lehetséges magyarázatok közül a legvalószínűbb, a választ bizonyítani egyelőre nem lehet, így csak egy valószínű forgatókönyv marad.

Hogyan került víz a Holdra?

Merthogy van rajta, ezt egy 2009-es NASA küldetés már bebizonyította. A kutatók szerint az univerzum történetének egy szakaszán masszív aszteroida raj bombázta a Földet és a Holdat is, a becsapódó anyagok között pedig fagyott víz is bőven akadt. Ebből kerülhetett aztán víz a Holdra, sőt így alakulhatott ki a Föld vízkészlete is. Ugyanakkor az Apollo 15 és 17 által visszahozott holdkövek alapján a tudósok úgy vélik, az is elképzelhető, hogy vulkáni erózió során került víz a Hold felszínére, és elképzelhető, hogy a Föld esetében is hasonló dolog történt.

Miért olyan más a Hold túloldala?

A Földről, szabad szemmel mi mindig csak a Hold egyik oldalát látjuk, a másik félteke felszínét először 1959-ben pillanthattuk meg, amikor a szovjet Luna űrhajó felvételt készített róla.

A tudósok meglepődve állapították meg, hogy a Hold ezen oldalán sokkal kevesebb a kráter, mint az általunk jól ismert oldalon.

Ennek az az oka, hogy a Hold távolabbi felszíne jóval vastagabb és keményebb, ami kevésbé teszi valószínűvé a vulkáni aktivitást. De miért különbözik a két oldal? A kérdés ezen része a valódi rejtély: a kutatók szerint elképzelhető, hogy azokban az időkben, amikor a Föld forró és olvadt volt, a felénk néző oldal sokkal több fényt és hőt kapott, mint a nem Föld felé tekintő Hold-oldal, és ez okozhatta a különbség kialakulását – de ez persze csak egy elmélet.


Forrás: NASA, Youtube

Miért vonyítanak a farkasok a Holdra?

A farkasok éjjelente vonyítanak, de azt, hogy ilyesmit gyakrabban tennének, amikor a Hold látható az égen, a tudósoknak egyelőre nem sikerült bizonyítaniuk. Pedig elképzelhető, hogy valóban van valami kapcsolat a Hold állása és az állatok viselkedése között.

A farkasok legközelebbi rokonai, a kutyák például 28%-kal nagyobb eséllyel látogatják meg a sürgősségi állatorvosi rendelőt telihold idején.

De hogy ez miért lehet így, arra egyelőre senki nem tudja a választ. A telihold hatására egyébként több petét és spermiumot engednek ki a korallok és bizonyos hangyafajták lárvái mélyebb lyukakat ásnak a földbe.

Forrás: rfphoto/depositphotos.com

Az emberekre is hat a telihold?

Arisztotelész még úgy vélte, igen, de a mai tudósok már semmiféle bizonyítékot nem tartanak elfogadhatónak erre. Mégis, a sürgősségi osztályon dolgozóktól vagy rendőröktől gyakran hallani, hogy telihold idején több dolguk akad, bár a statisztikákkal ezt eddig nem sikerült alátámasztani. Egy vizsgálat szerint ugyanakkor telihold idején az emberek átlagosan 20 perccel kevesebbet alszanak, mint újholdkor… Ki tudja, talán mégis van valamiféle összefüggés, amit egyelőre még nem értünk…