Hihetetlen fotók a múltból, amik láttán nem hiszel majd a szemednek

Írta: ,

A fényképezőgép az emberiség egyik nagy találmánya, és hála neki, olyan pillanatokat is megörökíthetünk, amiket később el sem akarnánk már hinni. Mókás, érdekes, szomorú, vagy éppen történelmi pillanatokat idéző képek következnek a múltból, amik láttán sokszor a saját szemünknek sem akartunk hinni.

1/10 Dolgozik az erkölcsrendészet

Az 1920-as években az Egyesül Államokban bevett szokás volt, hogy a rend és az erkölcs szigorú őrei nem csak a szemükkel méregették a fürdőző nőket.

Egyrészt szabály volt, hogy amikor egy nő éppen nem tartózkodott a vízben, akkor el kellett fednie a testét, de egyébként magára a fürdőruhára is szigorú szabályok vonatkoztak: a térd fölött nem mutathatott többet a lábakból 6 inch-nél, azaz körülbelül 15 centiméternél.


Rémisztő csontváz emelkedik ki a vízből: Victoria útjának különös szobrai


Ha valaki a mérésen elbukott, azt akár le is tartóztathatták - mai ésszel mindez már felfoghatatlannak tűnik, pedig főleg keleten ma is sok olyan ország van, ahol törvény írja elő, mit viselhet egy nő, amikor az utcára lép.

2/10 Vízre szálló kabin

Ha már a strandoknál tartunk: a 18. és 19.

században bevett gyakorlat volt, hogy a fürdőzni vágyók a parton egy fedett szekérre szálltak, annak takarásában átöltöztek, majd a szekér velük együtt a vízbe gázolt, és csak ott szálltak ki belőle.

Fürdőruhában a parton tartózkodni ugyanis illetlen dolognak számított, még arra a rövid időre is, amíg valaki mondjuk egy kabinból a partig sietett volna.

Visszafelé hasonlóan működött a dolog: a mobil kabin a vízbe hajtott a fürdőzőkért, akik felszálltak, átöltöztek, majd a parton már ismét az utcai ruhájukban szálltak le a kocsiból. Elég nagy macerának tűnik.

3/10 Párizs utcái

Párizsról rengeteg képet láthatunk az interneten, de ettől a képtől elakadt a szavunk: a kép megosztója szerint a felvétel 1910-ben, a nagy párizsi árvíz idején készült, a könyvtár közelében, az utcán lefolyó víz tetején könyvek százai úsznak el az árral.

Noha itt valószínűleg már lecsengett az árvíz tombolása, a csendes, mozdulatlan kép így is elemi erővel mutatja meg, mekkora pusztítást okozott, és hogy az évezredek alatt felhalmozott emberi tudás sem képes megvédeni bennünket a természet ősi erejétől.

4/10 Háborúban, szerelemben

Ismét könyvek, ismét pusztítás, ám ezúttal Londonban járunk, a dátum pedig 1940 októbere. Egy légi támadás után egy fiú ül egy könyvesbolt romjai mellett, egy megtépázott könyv lapjait olvasgatva.

Ha az előző kép a természet hatalmát bizonyította, ez a kép reménysugár lehet: még a legvéresebb, legpusztítóbb, legkegyetlenebb időkben is lesznek olyanok, akik minden csendes pillanatot kihasználnak arra, hogy keressék a jót, és megőrizzék, megmentsék az utókornak az értékeinket.

Sokat adnánk azért, ha tudhatnánk, vajon mi lett később az olvasó fiú sorsa?

5/10 Az élet nem áll meg

Szintén Londonban járunk, a dátum is hasonló, a kép valamikor 1940 körül készülhetett. Egy légi riadókkal és bombázásokkal terhes éjszaka után egy postás üríti ki a levelesládát az utcai romok között.

Hihetetlen elképzelni is, hogy az élet még az ilyen borzasztó időkben sem állt meg, az emberek reggelente dolgozni mentek, és a teljesen valószínűtlen, számunkra talán felfoghatatlan körülmények között is igyekeztek folytatni a normális, megszokott életüket, amennyire ez csak lehetséges volt.

6/10 Történelmi pillanat

Evezzünk most kicsit vidámabb vizekre: a Szabadság-szobor a legtöbbünknek egybeforrt New York képével, és el sem tudjuk képzelni, hogy nem mindig volt ott az óriási szimbólum.

Pedig történelmi léptékkel mérve nem is áll olyan régen a szobormonstrum a parton: 1886-ban, a franciák ajándékaként, darabokban érkező óriás kicsomagolásakor készült ez a felvétel.

Vajon tudta a képen álló nő és a kisfiú, hogy milyen meghatározó történelmi pillanat részeseivé váltak? És hogy egy olyan arc mellett állnak, amit évszázadokkal később is az egész világ felismer? Aligha sejthették.

7/10 A budapesti pár

Legnagyobb bánatunkra szinte semmit nem tudunk ennek a képnek a szereplőiről. A felvételt a Weirdvintage tumblr oldal osztotta meg, és mindössze annyit írtak róla, hogy a kép az 1920-as években készülhetett Budapesten, és hogy egy „furcsa esküvőt” ábrázol.

Vajon valóban Budapesten készült a kép, vagy csak ezzel próbálták különlegesebbé tenni a fotót? És ki lehet a két hölgy? Vajon csak tréfából öltöztek ilyen ruhákba, vagy esetleg korai esélyegyenlőségi aktivisták lehettek? Ha bárki bármit tud róluk, ne tartsa magában!

8/10 Nincs magyarázat

Szintén értetlenül állunk ez előtt a kép előtt, amiről ugyancsak hiába kerestünk bármiféle információt, és aminek nincs olyan eleme, ami ne vetne fel kérdéseket. Az még csak a legkevésbé izgalmas kérdés, hogy kisfiút, vagy kislányt ábrázol a gyerek, de miért dohányzik?

És hogy került egy kakas a fotóra? És mi van a kakas lábán? Lehet, hogy egy díjnyertes állatról van szó, és valaki meg akarta örökíteni a két büszkeségét: a gyermekét, és a díjnyertes baromfiját?

De akkor is: hogyan dohányozhat ez a gyerek? Válaszok nincsenek, csak ez a különös fotó a múltból.

9/10 Csecsemők, gázmaszkban

Még egy kép a világháború idejéről, Londonból - bármilyen szomorú is, ez az időszak rengeteg hihetetlen fotónak biztosított termékeny talajt.

A felvételen egy kórház nővérei viszik éppen az óvóhelyiségbe az újszülötteket - nem csak ők maguk, de természetesen a csecsemők is gázmaszkot viselnek.

Nem tudjuk, hogy a fityulás, gázmaszkos nővérek, vagy a kapszulába zárt újszülöttek képe a bizarrabb és ijesztőbb, de az biztos, hogy ez a kép remek példája annak, miért volt borzasztó időszak a világháború, és miért hátborzongató bármelyik háború gondolata. Egyetlen gyereknek sem szabadna ilyen körülmények közé születnie.

10/10 Akiket nem vettek emberszámba

Ausztrál bennszülöttek a flóra és fauna bemutatásának részeként. Döbbenetes, de egészen az 1960-as évekig ezeket a szerencsétlen embereket világkiállításokra, sőt állatkertekbe is hordták, és állatokként mutatták be őket. 1896-ban egyébként a budapesti állatkertben is lakott egy egész afrikai törzs, akiket érdekességként mutogattak.

Pontos információink nincsenek, de reméljük, hogy nekik talán egy kicsit jobb soruk volt. Egy korabeli hír így számol be az esetről: "Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az állatkertben."

Ebből úgy tűnik, hogy az ide érkező afrikaiakat legalábbis emberszámba vette a budapesti sajtó.