A mesterséges intelligencia már régóta része mindannyiunk életének, csak eddig nem úgy használhattuk, ahogy manapság.
Az elmúlt évek, hónapok fejlődése után viszont csak kapkodjuk a fejünket és nem csak mi, hanem a világ vezetői is. Már most jelentősek a törekvések arra vonatkozóan, miként szabályozzák a mesterséges intelligenciát, pl. azáltal, hogy kötelezővé teszik a programok által készített fotók, videók, írások vízjelezését.
Miről is van szó?
A MI olyan valósághű, ám manipulált videókat generált, amelyek láttán már lassan tényleg fogalmunk sincs, mi a valóság és mi az, ami csak a hihetetlenül bonyolult és profi rendszerek műve. Nem tudjuk megkülönböztetni a valós felvételeket a generált tartalomtól és ez nagyon sok problémás kérdést felvet. Gondolj csak bele! Hírességek, miniszterek buknak meg azon, hogy fény derül egy-egy botrányukra. Mi történik akkor, ha az ő arcukkal, hangjukkal kerül ki egy videó az internetre? Ez bármikor megtörténhet sőt, már meg is történt többször is. Legutóbb éppen a hihetetlen népszerűségnek örvendő, Taylor Swifttel készült felnőtt képi tartalom, ami aztán felkerült a világhálóra. Honnan fogjuk tudni, mit hihetünk el és mi a hazugság? Mikor állnak valóban kamera mögé a megbízott minisztereink és mikor adnak vállalhatatlan, karrierdöntő mondatokat a szájukba? Mikor leszünk mi is csalás áldozatai, ahogy az az óriásvállalat, amelyiktől 9 milliárd forintot csaltak ki egy deepfake videóhívás keretében?
Tényleg a mesterséges intelligencia a felelős?
Ne tekintsünk el attól az „apróságtól” sem, hogy az MI által generált tartalom mögött emberi szándékok és döntések állnak, tehát alapvetően tőlünk függ, merre haladunk. Az emberek felelősek azért, ha MI-vel kárt okoznak valakinek, de manapság ez gyakorlatilag kivédhetetlennek tűnik. A szabályozás viszont elkerülhetetlen, mert rengeteg etikai és jogi kihívás elé nézünk és nagyon komolyan el kellene kezdenünk képezni a komplett emberiséget, aminek köszönhetően felismerhetjük majd a manipulatív és manipulált tartalmat. Ez talán már-már lehetetlen, de megoldás lehet, ha olyan technikákat fejlesztünk ki, melyek segítségével mintegy szűrő, vizsgálni tudjuk a látottakat és olvasottakat – igen, jól gondolod, valószínűleg ehhez is szükség lesz majd az MI-re.
Milyen a mostani, elhíresült videó?
A mélytanulás és úgy általában véve a mesterséges intelligencia területén mutatott előrelépést jelenti az a világhálóra felkerült videó is, ami az elmúlt hetekben valósággal felrobbantotta a netet.
A „Sora” az OpenAI által fejlesztett videókészítő mesterséges intelligencia neve, amelyet a ChatGPT és a DALL-E után mutattak be. Bár a filmes szakma egyelőre nem igazán nyilatkozott – lényegében a színészet végét is jelentheti ennek a technikának az általánossá válása – kiderült, hogy már közönségen tesztelik a kész műveket. A Variety cikke szerint nem is akárhogy: 8-ból 5 ember már nem tudott különbséget tenni a valóság és az MI között. Te is tennél egy próbát? Akkor mielőtt tovább olvasnál, tekerd át az első 10 másodpercet, majd nézd meg a videót! Írd fel, szerinted hány kisfilm volt valóságos és mennyi manipulált tartalom!
Mit tippelsz? Hány videó volt valóságos és hány az MI által generált? Eláruljuk: az egymás után sorakozó kisfilmek közül egyetlen egy sem történt meg a valóságban.
Ennek megfelelően a reakciók is vegyesek voltak: a felmérésen résztvevők közül kíváncsinak 28%, bizonytalannak 27% és érdeklődőnek 25% mutatkozott. Ugyanannyian voltak inspiráltak, ahányan szorongók: ezeket az érzéseket 18% jelölte, de 2%-ot egyenesen a rémület vezérelte.
Kritikus fontosságú, hogy minél előbb fejlesszük az olyan szabályozási kereteket és technikákat, amelyek segítenek felismerni és kezelni az ilyen tartalmakat. A mesterséges intelligencia által generált tartalmak és az emberi kreativitás közötti kapcsolat vizsgálata nem csupán technológiai, hanem kulturális és filozófiai kérdéseket is felvet, amelyekre a társadalomnak válaszolnia kell. Lehetőleg minél előbb!
Nyitókép: Youtube