3 mese a gyerekkorunkból, aminek jobb, ha sosem vonjuk le a tanulságát

Írta: ,

A mesék elvileg arra szolgálnak, hogy továbbadjanak valamiféle egyetemes tudást, egy olyan ismeretet, amit nem árt már kisgyermekkorban elsajátítani. Ehhez képest nem minden mesének egyértelműen pozitív az üzenete. Az alábbiakat például remélhetőleg csak meghallgattuk, de eszünkbe sem jutott valamiféle élettapasztalatot leszűrni belőlük!

Borsószem királykisasszony

Oké, felteszem, kislányként itt az lenne az elvárás, hogy azonosuljunk az eltévedt királylány karakterével, mert ez egy ilyen heteronormatív környezet.

Rendben, bajba kerültük, segítséget kértünk, amit meg is kaptunk. Ilyenkor azt kell mondani, hogy nagyon köszönöm, mihamarabb megkeresni a megoldást szorult helyzetünkre, majd biztosítani segítőinket arról, hogy őszintén hálásak vagyunk, és természetesen, ha úgy adódik, szívesen viszonozzuk majd fáradozásaikat, ugye?

Hát nem! A vendégségbe, ahová váratlanul állítottunk be, látványosan nyavalyognunk kell minden egyes kényelmetlenség miatt, mert a férfi főhős egy kényeskedő királylányra vágyik, akit egy borsószem is megvisel.

Hát ennyit az erős női karakterekről – ez a mese komolyan azt akarta eladni nekünk, hogy minél jobban fennhordja valaki az orrát, annál jobb nő lesz belőle?

Még szerencse, hogy eszünkben sem volt levonni a tanulságokat.