Fellélegzik a bolygó a koronavírustól – mit tanulhatunk abból, hogy most vagyunk csak igazán környezettudatosak?

Nagy Niki
Írta: ,
Fellélegzik a bolygó a koronavírustól – mit tanulhatunk abból, hogy most vagyunk csak igazán környezettudatosak?

Kép forrása: Jure Širić/pexels.com

Szakértők már évek, évtizedek óta mantrázzák: most már tényleg tennünk kellene valamit, lépnünk kellene, hogy csökkentsük a légszennyezést, az elképesztő mennyiségű hulladék gyártását, fogjuk vissza az erdőirtást és az állatok kiszipolyozását, különben nagy gond lesz. Sokan összekötik a koronavírus-világjárványt azzal, hogy a természet visszavágott, sarokba állított minket, hogy egy kicsit fellélegezhessen – erről természetesen szó sincs, ugyanakkor most végre látjuk, mi történne, ha csak egy kicsit jobban figyelnénk az életmódunkra, és nem szennyeznénk annyira a környezetet. Most ugyanis, hogy be vagyunk zárva az otthonainkba, a levegő és a vizek tisztábbak, az állatok pedig már most olyan helyekre merészkednek, ahová korábban emberi tevékenység miatt nem mertek.

Érdemes tisztázni: könnyen lehet, hogy a koronavírus-járványt is azért kaptuk a nyakunkba, mert nem bánunk megfelelően a bolygó állatvilágával. Rengeteg kutatás figyelmeztetett már arra, hogy az állatok élőhelyeinek csökkenése azt eredményezi, hogy a fajok egyrészt általuk nem természetes élőhelyekre szorulnak, másrészt közelebb kerülnek az emberekhez, így olyan állatokkal is mindennapi kapcsolatba kerülhetünk, amilyenekkel természetes módon szinte soha nem találkoztunk volna. Ilyenek a denevérek is, amelyekben csak úgy hemzsegnek az – emberekre egyébként ártalmatlan – koronavírusok, csak az ő szervezetük annyira erős, az immunrendszerük olyan fejlett, hogy legnagyobb részükkel képesek együtt élni.

A jelenlegi legvalószínűbb elmélet szerint az új koronavírus, a SARS-CoV-2 egy patkósdenevérről jutott át egy közvetítő állatra (könnyen lehet, hogy egy illegálisan befogott, majd húsa miatt eladott tobzoskára), és a közvetítő állaton mutálódott kórokozó lett végül veszélyes az emberre is. Ha ez valóban így történt, azt is magunknak köszönhetjük, hiszen a tobzoskával sem találkoznánk sokan természetes környezetében, csakhogy az élőállat-piacokon keleten sokkal találkozni, mivel a kínai orvoslás is felhasználja az állatot, és a húsát is finomságként adják el az országban.

Arról nem is beszélve, hogy friss kutatások szerint a levegőszennyezés, aminek egy jó részéért szintén mi vagyunk felelősek, ronthat a járványokon, és segítheti a kórokozók terjedését.

Kutatások kimutatták, hogy azokon a helyeken, ahol magas a légszennyezettség szintje, a vírusok jobban fertőznek – nem csak a koronavírus, hanem az influenza és más hasonló kórokozók is. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás gyorsulásával egyre több járványra is lehet számítani, mivel a hordozó fajok olyan helyekre is eljutnak, ahol korábban nem voltak megtalálhatók.

Látszik tehát, hogy régóta magunk alatt vágjuk a fát, és az új koronavírus-járványt is részben magunknak köszönhetjük. Az új helyzet azonban megtanít minket arra, hogy a környezettudatosság tulajdonképpen annyira nem is nehéz, és ha nem is ennyire drasztikus életmódváltással, de kisebb módosításokkal mindannyian tehetünk azért, hogy a környezetszennyezést visszaszorítsuk.

Gyakorlatilag most élünk olyan életmódot, ami ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. A bolygónkat szennyező, életmódunkból fakadó károsanyag-kibocsátások most jelentősen lecsökkentek.

Ezt először Kínában lehetett észrevenni: a járvány gócpontjának tartott Vuhan városában egy időre teljes karantént rendeltek el, majd egész Hupej tartományt lezárták, ami azt jelentette, hogy az emberek eltűntek az utcákról, a repülőgép-forgalom pedig jócskán lecsökkent. Nagyjából 500 millió embert érintettek a korlátozások, így nem is csoda, hogy a levegő kitisztult: a NASA és az ESA által készített műholdképeken jól látszik, hogy a nitrogén-dioxid szintje év eleje óta jelentősen lecsökkent, ami szakértők szerint legalább részben a koronavírus miatt bevezetett intézkedések miatt volt.

chungking/depositphotos.com

Nemcsak Kínában tisztult meg azonban a levegő: a különösen légszennyezett észak-olaszországi tartományokban is hasonló javulást tapasztaltak. Európában őket érte először igazán rosszul a járvány, ezért a fertőzések számának megugrása után ők is karantént vezettek be az egész országra. Jól látható az Európai Unió Copernicus Sentinel-5P műholdjának adatai alapján, hogy a légszennyezés ennek hatására radikálisan csökkent. 

Érdekes egyébként, hogy bár Magyarországon is érvényben vannak kijárási korlátozások, és korántsem mozog annyi autó az utakon, mint máskor, a levegő minőségében ez nem látszik. Ez azért lehetséges, mert itthon nem a közlekedés a légszennyezés fő forrása, hanem a lakossági fűtés. A korlátozások bevezetésekor, márciusban még bőven fűtésszezon volt, az emberek pedig többet maradtak otthon, és akkor is környezetszennyezőbb anyagokkal fűtöttek, ha egyébként a munkahelyükre járva kevesebb károsanyag-kibocsátással úszták volna meg a helyzetet.

Most azonban, hogy a fűtési szezon lecsengett, a zöldhulladék égetésével lehet probléma: a magyarok ugyanis hajlamosak minden mást is rádobálni a tűzre, ami komoly légszennyezést okozhat. Ezért elkezdődtek már a törekvések arra, hogy a zöldégetést minél több településen tiltsák be.

Mindez az egészségünk miatt is fontos, hiszen, ahogy korábban említettem, a légszennyezés is komolyan ront a koronavírus-járványon. Ha nem is lokálisan, hanem globálisan nézzük, talán a legnagyobb változás annak tudható be, hogy a légiforgalom is drasztikusan lecsökkent, ami az egyik leginkább környezetszennyező közlekedési módszer a világon.

Nemcsak a levegő lett tisztább egyébként a koronavírus miatt: az egyébként sűrűn járt víziutak is kezdenek kitisztulni, és az élővilág is visszatér azokra a területekre, ahol korábban a forgalom miatt nem maradt meg. Korábban kezdték pedzegetni, hogy Velencébe visszatértek a delfinek (időközben erről kiderült, hogy álhír volt), de az biztos, hogy a napokban medúzát filmeztek a kanálisok szokatlanul tiszta vizében. 

lakov/depositphotos.com

Mit tanulhatunk mi mindebből?

Érdemes elgondolkodni azon, hogy bár az életünkben nem történtek akkora változások, mint gondoltuk, hogy fognak, mégis radikálisan csökkent a környezetszennyezésünk, és a bolygó „fellélegzett”. Valójában a jelenlegi kibocsátásszint megtartása mellett dolgozhatnánk is, élhetnénk a mindennapi életünket, azzal a különbséggel, hogy mondjuk kevesebbet járnánk autóval és repülőgéppel. A tömegturizmus egyébként is városokat tett már tönkre (Velencében is kellett szabályozásokat bevezetni, hogy ne váljon lakhatatlanná a sziget), ezért a koronavírus-járvány egyértelműen egy jó lehetőség arra, hogy átgondoljuk, mennyit szeretnénk a jövőben utazni, és hányszor kell tényleg igazoltan autóba ülnünk.

Persze a mostani kibocsátás-szint mindenképpen megugrik majd a jövőben, ha újra nekiindul az élet, de talán az emberek végre rájönnek, mennyire számítanak a saját egyéni döntéseik is egy ilyen szituációban.

Mert a koronavírus-járványnak lesz hátulütője a környezetvédelem szempontjából is: elemzők azt vallják, hogy a nagyvállalatok, amelyek eddig komoly összegeket fordítottak a környezettudatos működésükre, most ezt a pénzt nem a környezetbe, hanem a saját fennmaradásukba fogják befektetni.

Fókuszban

Ideje lenne mindenkinek áttérni! Az NKM E-számla jó a környezetnek, az ügyfélnek és most a kórháznak is

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv