Ezért hajlamosabbak a depresszióra a kreatív emberek

Írta: ,

Általában megfigyelhető, hogy a nagy művészek hajlamosabbak a magányra és a befelé fordulásra – friss kutatások szerint ez nem a személyiségükkel vagy a zsenialitásukkal, hanem a kreativitásukkal függ össze, és azon múlik, hogy az agyuk hogyan viszonyul a környezetükhöz.

A kreatív agyak másképp működnek Kép forrása: theberry.com

1/3 A kreatív agyak másképp működnek

Pszichológusok szerint a kevésbé kreatív emberek sokkal könnyebben alkalmazkodnak a környezetükhöz, és jobban kezelik az új helyzeteket.

Ezzel ellentétben a kreatív emberek nem feketén vagy fehéren, hanem szürkén látják az egész világot, és főleg belső konfliktusaikat: annyi kérdésük, elképzelésük és elméletük van a történésekről, hogy képtelenek annyira rugalmasak maradni, mint kevésbé kreatív társaik.

Kérdeznek, vívódnak, analizálnak – ami az elszigetelődés, magány és depresszió felé vezető utat kövezi ki, legalább is gyakrabban, mint azoknál, akik nem agyalnak ennyit a dolgokon.

Befelé fordulás felsőfokon Kép forrása: tjdrysdale.com

2/3 Befelé fordulás felsőfokon

A kreatív típusok pontosan ezért általában introvertáltak, azaz inkább befelé fordulnak, és kevésbé nyitottak, mint a többiek. Megvívják a saját csatájukat magukban, és addig elemezgetik és figyelgetik a dolgokat, amíg végül úgy nem érzik, hogy tényleg egyedül vannak.

Persze ez általánosítás, és nem minden kreatív elme lesz depressziós, de a hajlam az ilyen világnézet és az agy kicsit más működése miatt sokkal erősebb bennük. Érdemes azonban ilyenkor arra gondolni, hogy ahogy a kreativitással, úgy a magánnyal sincs egyedül az ember, és pontosan ezek a különbségek tesznek különlegessé mindenkit. Nancy Andreasen idegkutató szerint az első dolog, amit a magánytól szenvedő kreatívoknak meg kell érteniük az, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal.

Ne fojtsd el magadban! Kép forrása: tumblr, betweenstudio

3/3 Ne fojtsd el magadban!

Andreasen arra is felhívja a figyelmet, hogy a kreatív embereknek semmiképpen nem szabad elfojtaniuk a tehetségüket azért, hogy egy társaságba vagy baráti körbe könnyebben beilleszkedjenek. Még akkor sem, ha így kicsit kívülállónak érzik magukat, és néha rájuk tör a magány. Éppen a furcsaságunk, a különcségünk miatt vagyunk különlegesek, ha nem így volna, egyetlen homogén massza lenne az egész társadalom. A furcsaság sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint az egyformaság – a legegyszerűbb, ha olyan embereket keresünk, akik hasonlóképp látják a világot, mint mi. Bár a kreatív típusok sokszor a barátkozással is hadilábon állnak, mert nehezebben szűrik a mondandójukat, mint a kevésbé kreatív emberek (több közöttük az „ami az eszemen, az a számon” típus), még mindig kifizetődőbb megpróbálni, mint belesüllyedni a magányba – veszítenivalója senkinek nincs.

Forrás: lifehack.org