Ezentúl lesz lányos űrhajós legó is! Kislányjátékok nem csak rózsaszíngalléros foglalkozásban

Írta: ,

A Lego kihirdette új Lego Ideas szettjét, melynek keretében a NASA-ban dolgozó nőket fogják hivatalos készletként piacra dobni. A játékgyártó cég a tudományban dolgozó nők eredményei előtt akarnak tisztelegni a döntéssel. Egy szakértővel beszélgettünk arról, mennyit kellett várni, hogy a különböző játékok nőies és férfias foglalkozásokat is „űzhessenek”, és miért jó az, ha a gyerekek már a játék során úgy érezhetik, hogy később ők maguk is bármilyen hivatást választhatnak majd.

Míg korábban például a Barbie babák is csak háziasszony szerepet töltöttek be, illetve tipikusan női, rózsaszín galléros pozíciót kaptak, addig manapság már akár rendőr, egyetemi professzor, futball edző is lehet a kislányok kedvenc babája, amely a szakmaválasztás során is pozitívan hathat a gyerekekre.

Fodor-Borsos Eszter, közgazdász és genderkutatótól megtudtuk, hogy a genderspecifikus nevelés már nagyon korán elkezdődik a szocializáció során, gyakorlatilag már az anyaméhben.

– Nagyon korán elkülönítjük azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a lány illetve a fiú babáknak, gyermekeknek –véleményünk szerint – rendelkezniük kell. A kislányokat dicsérjük a szépségük miatt, míg a fiúkat azért, hogy milyen erősek. Ugyanez igaz gyakran a játékokra is. A kislányok olyan babákat, játékfigurákat kapnak, melyek úgynevezett „rózsaszíngalléros szakmákban” dolgoznak, míg a fiúk inkább „kékgallérosat”, pedig nem kellene ennyire ragaszkodni egy nagyon fix oldalhoz, hiszen akár egy kislány is játszhat rendőröset – magyarázta a szakértő.

Véleménye szerint már a gyerekkori játékoknál érdemes szélesíteni a spektrumot, hogy egy lány és a fiú is lehet később bármi: egy férfi ugyanúgy lehet háztartásbeli akár, ahogy egy nő például katona. – Ha már a játékoknál is megmutatkozik az, hogy a gyerekek által kedvelt figurák foglalkozása is lehet bármi, az segít nekik abban, hogy később, felnőttként is úgy érezzék, hogy akármilyen hivatást választhatnak maguknak, hiszen így nem szűkítjük le a fantáziájukat – fogalmazott Fodor-Borsos Eszter.

A legnehezebb az volt, hogy felismerjék annak a lehetőségét, hogy a férfiak is lehetnek nőiesebb, a nők pedig férfiasabb szerepekben.

A genderkutató szerint korábban egyáltalán nem volt kérdés, hogy milyen foglalkozása legyen az egyes játékoknak, nem tudatosan dőlt el, hogy például a játékbabák háztartásbeli nők voltak, vagy rózsaszíngalléros foglalkozásuk volt, csupán a való életből vett minta alapján készítették el ezeket a játékokat.

– Ahogy a nők egyre többféle munkát kezdtek végezni, azzal együtt jött az is, hogy a játékok is egyre több foglalkozási kört betölthettek. A legnehezebb az volt, hogy felismerjék annak a lehetőségét, hogy a férfiak is lehetnek nőiesebb, a nők pedig férfiasabb szerepekben – mondta el a szakember.

Fodor-Borsos Esztert megkérdeztük arról is, hogy miért lehet manapság hír abból, ha egy olyan játékkészítő cég, mint a Lego piacra dob egy olyan játékkészletet, ahol a női figuráknak is lehet például tudományos foglalkozása.

– A skandináv államokban ez például nem lehetne akkora hír, mint egy tradicionális berendezkedésű, gondolkodású társadalomban, mint például nálunk. Egy svéd nő például nem lepődne meg nagyon ezen, hiszen náluk megszokott, hogy például a férfi a családban lehet háztartásbeli, míg a nő dolgozik. Ez egy országon belül, területileg is teljesen eltérő lehet, hiszen például itthon egy fővárosban élő nőnek teljesen mások lehetnek az attitűdjei, mint egy zsákfaluban élő társának. Az, hogy az emberek szemléletében változás alakuljon ki, nagyon hosszú idő alatt történik meg – tette hozzá a genderkutató –, és még jelenleg is ennek a folyamatnak vagyunk a részesei.