Miért nem koccintanak vele a magyarok? Érdekességek a sörről, amikről eddig nem tudtál
Sütő Gyöngyi,
Honnan ered a „Fenékig!” szólás, kik voltak a sörfőző nők, melyik híres márkát készítették eredetileg karácsonyra, és mikortól tartják a bajor sörfesztivált? Ilyen érdekességekről olvashatsz cikkünkben.
1/6 Magyarország
1/6 Magyarország
Közismert szokás, hogy a magyar ember nem koccint sörrel.
Állítólag ennek az az oka, hogy miután Aradon kivégezték a szabadságharc tábornokait, az osztrák főtisztek sörrel koccintottak.
A világon azóta is mindenütt szokás sörrel koccintani, csak magyarlakta területeken nem.
Szintén régi szokás, hogy akinek az egészségére itták a kört, annak illett a korsót „egy cseppig” kiüríteni. Innen ered a „Fenékig!” szólás.
2/6 Norvégia
2/6 Norvégia
Olaus Magnus svéd érsek 1555-ben leírta, hogy a borok délen jobbak, a sörök pedig egyre jobbak lesznek, ahogy északabbra utazunk.
Egy kelta legenda szerint Odin isten tanította meg az embert a sörfőzésre.
A sört szent folyadéknak tartották, Innocent pápa például megengedte, hogy ne csak a bor, hanem sör is része lehessen a szertartásoknak.
Az északi országokban a sör központi helyet foglal el az ünnepségeken. A legtöbb eseményt összekapcsolják vele, ezért a bölcsőtől a sírig végigkíséri az emberek életét.
A korai törvénykönyvek szabályozták a sörfőzést is. Egy farmer minden vagyonát elvesztette, ha három évig nem főzött sört.
Ha főzött, akkor felét a királynak, felét a püspöknek kellett adnia.
