Amikor ellopták a Mona Lisát: 3 elveszett és megkerült műtárgy különös története

Zabolai Margit
Írta: ,

Vajon akkor is annyian ismernék-e a Mona Lisát, ha 1911-ben nem az év botránya bontakozik ki körülötte? És azt tudtad, hogy még néhány éve is találtak ismeretlen Van Gogh festményt?

Ezeknek a műtárgyaknak az életében különös csavar vezetett az elismertségig.

A Michelangelot azonosító elsődleges nemi jegyek

A kiváló reneszánsz művész szobrai nem voltak a szó szoros értelmében elveszve, csak éppen másnak tulajdonították őket. A párducon lovagló férfiak alakja azonban minden kétséget kizáróan Michelangeloé, így ezek az itáliai géniusz egyetlen fennmaradt bronz szobrai. Hogy a műtárgyak esetleg az ő alkotásai lehetnek, elméletként már a 19. században is felmerült, de sokáig senki nem foglalkozott a kérdéssel komolyabban, és a szobrokat a 16. században alkotó, holland származású művész,  Willem Danielsz van Tetrode remekeinek tartották.

A valóság feltáráshoz vezető kulcsot aztán valóban egy elveszett és megkerült papírlap oldotta meg: Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora 2014-ben kutatni kezdett a témában, és egy francia múzeumban felfedezett néhány rajzot, amit Michelangelo egykori tanítványa másolt tanára vázlatairól. Ezek között vette észre a párducon lovagló férfiak alakját.

A szobrok eredetiségét végül egy nemzetközi kutatócsoport igazolta, akik a rajzokat, korabeli levelezéseket és a szobrok anatómiáját is vizsgálták.

Ez utóbbi a mester többi alkotásának jellegzetességét mutatta: a nyolcosztatú hasizom mellett a realisztikus szeméremszőrzet és a herék megformálása is segített Michelangelo kézjegyének felismerésében. A művészettörténet néha egészen különleges helyeken találja meg a szépséget.

Michelangelo - Mózes

A Mona Lisa elrablása

Leonardo Mona Lisája kétségtelenül kivételes alkotás, de talán nem lenne a világ legismertebb festménye ma, ha 1911-ben nem kél lába a Louvre múzeumból. A múzeum dolgozói augusztus 2-án hűlt helyét találták a képnek, és azonnak elképesztő hajtóvadászat indult utána. A rendőrség még az országhatárt is lezárta, hogy nehogy valaki ki tudja csempészni a festményt, a lapok pedig minden egyes napon az ellopott képről cikkeztek, a rettenetes bűnténnyel többek között a költőt, Guillaume Apollinaire-t és Pablo Picasso-t is meggyanúsították.

Az újságok végül a Mona Lisa elrablását az év bűnügyévé tették, és ezzel a Mona Lisából a modern Mona Lisa lett: a festmény, amit mindenki felismer.

A hatalmas felhajtás azonban eredményre ekkor nem vezetett, sem a képnek, sem elrablójának nem sikerült a nyomára akadni. Ám 1913. december 13-án egy firenzei galéria telefonhívást kapott. A vonal túlsó végén lévő férfi Leonardóként mutatkozott be, és azt állította, van néhány lopott festménye, és felajánlott „egy Mona Lisát” vizsgálatra.

A rendőrség gyorsan letartóztatott egy gyanúsítottat, akiről kiderült, hogy olasz az Vincenzo Perugia, aki a Louvre dolgozója volt. Úgy gondolják, azért lophatta el a képet, hogy visszahozhassa hazájába, Olaszországba. A Mona Lisa végül visszakerült a Louvre-ba, és valószínűleg sokkal több látogatót vonz, mint ahányan csak ismernék, ha nincs a festmény körüli felhajtás.

Van Gogh elveszett képe

Vincent Van Gogh az egyik legismertebb művész, akinek a képeiért vagyonokat fizetnek. Ezért is kelt hatalmas visszhangot a művészvilágban, ha egy újabb festmény kerül elő tőle. Erre legutóbb 2013-ban volt példa. A „Montmajouri naplemente” 1888-ban készült el, a művész egy nagyon termékeny korszakában. 1908-ban Christian Nicolas Mastad norvég iparos vásárolta meg, egy művészettörténész barátja tanácsára. Az új tulajdonos azonban hamarosan elvesztette érdeklődését, miután az otthonába látogató francia nagykövet kétségbe vonta a kép eredetiségét.

A 20. század elején nagyszámú hamis festmény forgott közkézen híres festőknek tulajdonítva, Mastad pedig ezeket a kételyeket mérlegelve a tetőtérbe száműzte a „Montmajouri naplementét”. Az iparos leszármazottai aztán többször is próbálták kideríteni a kép eredetét, több szakértőt is felkértek, hogy vizsgálja meg a festményt, és végül a kép színeinek vizsgálatával és aprólékos elemzéssel sikerült igazolni, hogy a vásznon valóban maga Van Gogh mozgatta az ecsetet. Ez volt  1928 óta az első eset, hogy egy ismeretlen Van Gogh képre bukkantak.

Képek: Kydaria/depositphotos.com, RiszardS/depositphotos.com, wikipedia

Fókuszban

Bor, gasztronómia és kultúra – Ez vár Budapest Borfesztiválján

10 pontos teendő lista, amit minden szülőnek át kell futnia sulikezdés előtt

A márkás, jó minőségű sportszerekért és sportruházatért irány az Intersport!