Eltűnnek-e valaha a vallások?

Zabolai Margit
Írta: ,
Eltűnnek-e valaha a vallások?

Kép forrása: unsplash

Hasonlóképpen, az 1-es rendszer arra ösztönöz bennünket, hogy a dolgokat dualisztikusan lássuk, ami azt jelenti, hogy problémát okoz számunkra az elmét és a testet egyetlen egységként látni. Ez a tendencia nagyon korán következik be: a kisgyermekek kulturális hátterüktől függetlenül hajlamosak hinni, hogy halhatatlan lelkük van: hogy lényegük vagy személyiségük valahol születésük előtt létezett, és mindig is létezik. Ez a diszpozíció sok létező vallásba illeszkedik, vagy – egy kis kreativitással – eredeti elméletek kidolgozására is alkalmas.

Az élet értelmét keressük a hitben

„Egy skandináv pszichológus kollégám, aki ateista, azt mondta nekem, hogy a három éves lánya nemrég hozzá fordult, és azt mondta: Isten mindenütt ott van! Ő és felesége nem tudtak rájönni, honnan szedte ezt az elképzelést.” – mondja Justin Barrett, a kaliforniai Fuller Theological Seminary Thrive Center of Human Development vezetője és a Born Believers szerzője.

„A lánya számára isten egy idős asszony volt, így abban is biztosak lehetünk, hogy nem az evangélikus egyháztól származott az elképzelése.”

Mindezen okok miatt sok tudós úgy véli, hogy a vallás „kognitív elkötelezettségünk mellékterméke”, mondja Robert McCauley, az atlantai Emory Egyetem Elme-, Agy- és Kulturális Központjának igazgatója és a Miért természetes a vallás és miért nem az a tudomány szerzője.

„A vallások olyan kulturális megállapodások, amelyek az emberi természeti kapacitások bevonására és kihasználására alakultak ki.”

Az ateistáknak tehát minden ilyen kulturális és evolúciós poggyász ellen kell harcolniuk. Az emberi lények természetesen azt akarják hinni, hogy részei a nagyobbnak, hogy az élet nem teljesen hiábavaló. Ez gondolataink célja és magyarázata.

„Az oktatás, a tudomány és a kritikus gondolkodás miatt az emberek megengedhetik maguknak, hogy ne bízzanak többé az intuícióikban” – mondja Norenzayan. „De az intuíciók ott vannak.”

Másrészről, a tudomány – a rendszer, amelyet sok ateista és nem hívő lát a természeti világ megértésének kulcsaként – nem egy könnyen lenyelhető kognitív tabletta. A tudomány az 1-es számú rendszer torzításainak javításáról szól McCauley szerint. El kell fogadnunk, hogy a Föld forog, annak ellenére, hogy soha nem tapasztaljuk ezt az érzést mi magunk. Magunkévá kell tennünk azt az elképzelést, hogy az evolúció teljesen közömbös, és hogy nincs vele valamiféle nagy célja Univerzumnak, még akkor is, ha az intuíciónk másképp szól.

„A tudomány kognitívan természetellenes, és ez nehéz” - mondja McCauley. „A vallás viszont többnyire valami, amit nem kell megtanulnunk, mert már tudjuk.”

„Bizonyíték van arra, hogy a vallási gondolat a legkisebb ellenállás útja” - teszi hozzá Barrett. „Csak akkor tűnne el, ha alapvetően megváltozna valami az emberiségben.”

Ez a biológiai ragasztási pont valószínűleg magyarázza azt a tényt, hogy bár az amerikaiak 20%-a nem tagja egyetlen egyháznak sem, nekik 68%-a azt mondja, hogy még mindig hisznek Istenben és 37%-uk spirituálisnak nevezi magát. Szervezett vallás nélkül is úgy vélik, hogy néhány nagyobb lény vagy életerő irányítja a világot.

Fókuszban

5 gyors ünnepi főfogás - mert nem a konyhában eltöltött időn múlnak az ízek!

7 gyakori tünet, ami magnéziumhiányra utalhat - Rád hány igaz?

Full hibrid, plug-in hibrid vagy mild hibrid? Tegyünk rendet a fejekben hibrid fronton

Csak olyat ajándékozz, amit magadra is kennél! 7 fantasztikus növényi alapú kozmetikum karácsonyra

Tündököljön otthonod is a legjobb formájában!