Bizarr tudomány: csukd be a szemed, és eltűnik az egyik lábujjad!

Írta: ,

Az ember a saját testét általában elég jól ismeri, és egy szabad szemmel is látható testrészről akkor sem feledkeznénk meg, hogyha történetesen olyan kicsi, mint például egy lábujj. Amikor például reggel megtalálod vele az ágy sarkát, akkor egészen konkrétan meg tudod mondani, hogy hol van. De lehet, hogy elég becsuknod a szemedet, és azonnal eltűnik!

Az oxfordiak azt se tudják, hány lábujjuk van

Biztos vannak ennek a kutatásnak különböző neurológiai és más területen hasznosítható eredményei, de mi csak annyit tudunk, hogy az Oxfordi Egyetemen végeztek egy kísérletet, és arra jutottak, hogy az emberek jelentős része csukott szemmel képtelen megszámolni a lábujjait. Persze, nem arról van szó, hogy nem találják meg őket – a kutatásban résztvevőket arra kérték, hogy csukják be a szemüket, majd számoljanak, amikor egyesével megérintik a lábujjaikat.

A 19 egészséges, felnőtt férfi és nő közül csak a csoport fele érezte mind a 10 lábujján az érintést, a többiek csak 9 ujjat számoltak. A kutatók szerint a második lábujj, vagyis a nagylábujj melletti tűnik el a leggyakrabban, azaz, ha nem látjuk, akkor nem is érezzük, hogy hozzáér valami. A DailyMail online cikke egyébként arra biztatja az olvasókat, hogy próbálják ki a bizarr trükköt saját maguk is, hiszen körülbelül 50% az esélye annak, hogy nem fogják érezni, amikor ezt az ujjukat számolják.

A kutatók persze siettek megjegyezni, hogy nem öncélú kutatásról van szó: ahogyan az a filmekből is ismerős lehet, a valódi életben is gyakori, hogy egy vizsgálat során a lábujjon kifejtett ingerekre adott válaszokból próbálnak valamilyen neurológiai problémára következtetni. Amikor egy orvos ezt a vizsgálatot alkalmazza, tisztában kell lennie a fentebb leírt jelenséggel, hogy megfelelően értékelhesse az eredményeket – áll a cikkben.

Jelentem, nekem mind megvan

Természetesen nem születhetett volna meg ez a cikk anélkül, hogy ne próbáltam volna ki magam is a dolgot, de én minden lábujjamat határozottan éreztem. Hogy ez azért van-e, mert azon szerencsések közé tartozom, akik csukott szemmel sem veszítik el a kapcsolatot tulajdon ízületeikkel, vagy azért, mert a lábujjamon talán nem, de az ujjbegyemben éreztem a találkozást, azt nem tudom. Az angol nyelvű cikk nem tér ki arra, hogy az is számít-e, ha magunknak számolgatjuk a lábujjainkat, vagy mindenképpen be kell még vonnunk egy önkéntest a kísérletbe.

Mindenesetre az, hogy az ember a lerúgja a cipőjét a munkahelyén, és elkezdi csukott szemmel számolgatni a lábujjait, már önmagában is elég bizarr jelenség. Így arra, hogy egy kollégám segítségét is kérjem a műveletben, már nem vállalkoztam volna.

Viszont azt hiszem, találtam magunknak elfoglaltságot estére – mindenképpen lábujjat számolunk. Aki pedig szintén kipróbálja a kísérletet otthoni körülmények között, az kommentben mindenképpen írja meg, hány lábujjat talált – komolyan kíváncsi vagyok.