Bármelyik nap felfedezhetünk valamit! – Interjú dr. Kóspál Ágnes csillagásznővel

Vajon hányan tudunk arról, hogy miközben a földön mi, emberek teszünk-veszünk, tanulunk, dolgozunk, szeretünk és veszekszünk, azalatt csillagok és bolygók születnek az univerzumban? Erről is beszélgettünk a fiatal csillagásznővel, dr. Kóspál Ágnessel, aki elnyerte a 13. alkalommal kiírt L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázat egyik díját.

Nem szokványos, hogy egy nő csillagász legyen. Mi motiválta a pályaválasztásában?

Nagyon sok minden érdekelt gyermekkoromban, de az éjszakai égbolt látványa különösen! Emlékszem, ahogy óvódásként fekszem a szüleimmel a fűben, és kérdezgetem őket, hogy mi micsoda az égen. Amit tudtak, mind megválaszoltak, de én arra is kíváncsi voltam, hogyan dolgoznak a csillagászok, ezért arra biztattak, olvassak, járjak utána, tanuljam meg a fizikai-matematikai alapokat. Így kerültem a Fazekas Mihály Gimnáziumba, majd az ELTE-n szereztem fizikus- és csillagászdiplomát. Csillagász szakon egyébként több lány volt, mint a fizikushallgatók között, tehát ma már nem olyan férfias szakma ez.

A csillagászaton belül mi foglalkoztatja leginkább?

A csillagok és bolygók keletkezése. Ugyanis igen, ma is születnek kisebb-nagyobb égitestek, azaz tévedés azt hinni, hogy mindenről tudunk. Húsz éve fedezték fel például az első ún. exobolygót, ma már több mint ezret ismerünk. Bármelyik nap történhetnek váratlan felfedezések!

Ezek szerint naphosszat ül a távcső előtt, kutat és felfedez…

Már messze nem ilyen romantikus egy csillagász élete! A napjaim egy részét a számítógép előtt töltöm irodai munkával, adatokat dolgozok fel, publikációkat írok. Munkám kisebb részét teszi ki az észlelő, azaz terepmunka. A csillagászat egyébként komoly csapatmunka, a legmodernebb műszerekkel bemért felfedezésekkel dolgozunk, tehát nemzetközi együttműködés kell ahhoz, hogy ezekre sikeres pályázatot írjunk, elvégezzük az észleléseket, a számítógépes modellezést, majd együtt gondolkozzunk a következtetések levonásán.

Milyen témával nyerte el a kétmillió forintos díjat?

A csillag körüli korongokat vizsgáltam. A fiatal csillagok a csillagközi anyag összeomlásával keletkeznek. Az összehúzódó anyagfelhő közepén létrejön a csillag, a körülötte lévő anyag pedig egy korongot alkot. Ezeknek a csillag körüli korongoknak jóval bonyolultabb a struktúrájuk, mint eddig gondoltuk! Sűrűbb, ritkább rétegek, örvények teszik változatossá őket, s arra keressük a választ, hogy ezeket a bolygók okozzák, vagy épp ezekből keletkeznek a bolygók. Ez azért is érdekes, mert a mi Napunk és Földünk is így alakult ki 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Amit én tanulmányozok, azok a Napnál jóval fiatalabb, pár millió éves csillagok, amelyeket még sűrű korong vesz körül.

Műszerek tekintetében hogy áll Magyarország?

Hazánk legnagyobb csillagászati űrtávcsöve a Piszkéstetői Obszervatóriumban lévő, egy méter tükörátmérőjű távcső. Ez világviszonylatban kicsi, de folyamatosan fejlesztjük, ennek köszönhetően ma már például otthonról automatikusan tudom vezérelni. A világ legnagyobb csillagászati vállalkozása az ALMA Obszervatórium, pályázatomban is az ALMA-mérésekre hagyatkozom. Az ALMA 66 darab antenna együttese, melyek koordináltan működnek, mint egy óriástávcső. Nagyon éles képeket tud készíteni még a halványabb csillag körüli korongokról is.

A teljes cikket a Családi Lap 2015 novemberi számában olvashatod el!

Szerző: Kormos Olga