A rabszolgatartás örök – 5 000 éve tart, és még mindig nincs vége

Írta: ,

Azt gondolnánk, hogy a rabszolgatartás az ókorra, vagy a nagyon távoli országok, nagyon primitív, fejlődésben elmaradt részeire jellemző. Pedig nem, hazánkban is van – és tetten is érhető – több módozata.

Mit nevezünk rabszolgaságnak?

1/5 Mit nevezünk rabszolgaságnak?

A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik őt, tehát valaki másnak a tulajdona.

A Wikipédia szerint, hivatalosan ma a rabszolgaság a világ minden országában megszűnt. Ennek ellenére sok ember él ilyen típusú függőségben.

Tehát, mégis van rabszolgaság – a világ minden táján , csak nem merik a nevén nevezni.

Vannak statisztikák, százalékok és konkrétnak tűnő adatok, ám sokszor még nagyságrendileg sem tudják megmondani, hogy hány ember – köztük rengeteg gyermek – születik bele, kényszerül az életben maradás érdekében ebbe az életformába.


A paranoia társadalma: mitől rettegünk mindannyian?


Ennek oka, hogy míg az ókorban természetes volt a rabszolgatartás, most titkolni és büntetni való rémtett. Ennek okán nincs együttműködés, így nincsenek pontos adatok.

Az eszközök

2/5 Az eszközök

A zsarolás a rettegésbe, az őrületbe hajszolja az embert. Ennek oka, hogy folyamatos nyomás által torzul a világról és saját magunkról alkotott kép.

A zsarolás, csúsztatásokkal vagy hazugságokkal tartja sakkban az embert, elhiteti vele a fél igazságokat, rettenetesnek állítja be azt, ami valójában nem az, rettenetes jövőképet ad – és rögtön megoldást is: legyél jó, csináld azt, amit mondok, és nem esik bántódásod.

A rabszolgának csak annyit engednek meg vágybeteljesítés kapcsán, amennyi még „életben tartja” reményeit, mely – a végső elkeseredettségben élve – az egyetlen életösztönt tápláló tényező.

Tehát, a zsarolás lélek-ketrece mellett a vágy és remény a póráz, amivel irányíthatóvá válik az ember.

A modernkori rabszolgaság miértjei

3/5 A modernkori rabszolgaság miértjei

Mivel a második világháború után a népesség a háromszorosára nőtt főleg a fejlődő országokban, a munkalehetőség és élelem viszont nem lett több, a munka nagyon olcsóvá vált.

Az emberek – félelmeik és a létbizonytalanság által – zsarolhatóvá váltak.

A másik ok – ezért magas a rabszolgák aránya a háborúban álló országokban – a modern(!) fegyver komoly kényszerítő tényező lett. Emellett új fegyverek is születtek, olyan, mint a politika, a kormány, aminek nem mindig érdeke a kiszolgáltatottak védelme.

A harmadik ok a globalizáció, ami anyagi kényszerítés által átírja a helyi ipart és mezőgazdaságot. Így, tömegek szegényednek el, a kicsiny, ám igen gazdag elit javait növelve.

Adósrabszolgaság – amiben mi is érintettek vagyunk

4/5 Adósrabszolgaság – amiben mi is érintettek vagyunk

„Legalább két ember között létező gazdasági és szociális kapcsolat, ami a hatalmi különbségeken és egyoldalú kiszolgáltatottságon alapszik.”

Maga az adósság lehet saját adósság is, de lehet örökölt is. Íme, pár „szép” fogalom: kölcsön visszafizetési kényszer, visszafizethetetlen kamatok.

Ismerős ugye?

Az „adósrabszolgaság” fogalma hazánkban – egy-két kirívó, brutális bűncselekménytől eltekintve – a bankok kapcsán merült fel az utóbbi időben. Ám ez nem klasszikus rabszolgaság – tehát nem rabolják el az embert, nem szorítanak fegyvert a fejéhez –, hanem önként vállalt rabszolgaság.

A világban számtalan módozata van az effajta rabszolgaságnak, melyek közös pontja, hogy a tartozást „munkával” térítik meg. Ilyen „munka” például a gyermekkatonaság. Az utóbbi időben 250 ezer gyermeket(!) raboltak el erre a célra.

Szégyenteljes „érdekesség”

5/5 Szégyenteljes „érdekesség”

Míg a britek 1838-ban törölték el a rabszolgaságot, addig Szaud-Arábiában csak 1962-ben, Mauritániában pedig 1980-ban!

Mivel nem lehet egyik percről a másikra rendet tenni a fejekben, az emberi jogokat betartatni, utóbbi országokban a mai napig van rabszolgaság.

A rabszolgák többsége adósrabszolga – Indiában, Bangladeshben és Pakisztánban. Míg régen a rabszolga ára igen magas volt – hiszen hivatalos termelőeszköz volt, akár százezer dollárba is került – ma már 90 dollárért hozzájuthatnak egy rabszolgához.

Magyarország 2014-ben a harmadik volt az európai rabszolgaság-ranglistán, Bulgária és Csehország után. A világranglistán a 75. helyen volt. Merthogy itt is van rabszolgaság