A legnagyobb magyar építész Sanghajban

Írta: ,

A magyarok mindenhol ott vannak. Ahol pedig megjelennek, igyekeznek nyomot hagyni, maradandót alkotni. Sanghajban is. A 23 milliós lakossal rendelkező Sanghaj építészeti szemléletváltozásáért egy magyar a „felelős”.

Az ősi város

Sanghaj környékén már az i.e. 4. évezredben is voltak települések. Az első írásos emlék 960 környékéről való. 1 100 környékén már negyedmillió volt lakóssága.

A környező falvakat magába szippantotta. A folyamatosan növekvő város biztonságát gátakkal igyekeztek megőrizni, növekedésének egyik oka kikötőjének egyre növekvő fontossága, forgalma volt.

Sanghaj, a tengeri kereskedelem és „titokzatossága” – a külföldiek kíváncsisága - miatt világváros lett, a népek egyik olvasztótégelye, egy sok szempontból fontos hely.

Egykor pedig egy szép napon, ide vetődött egy magyar, aki tudását hozzátéve még csodásabb hellyé varázsolta ezt a várost. Ő volt Hugyecz László Ede, az építész.

A mai Sanghaj

Amikor Kínát megemlítjük, az első, ami eszünkbe jut, egy zárt világ, sajátos kultúrával, szorgos emberekkel, akik kicsit másként látják a világot, mint a többi nép.

Mégis, Sanghaj az a hely, ahol a kínai és az európai kultúra igen nagymértékben keveredik.

A világ legnagyobb városa, a távol kelet legnagyobb kereskedelmi központja.

A kultúrák keveredése, a nagy mértékű fejlődés az építészetben is meglátszik. Főleg ott.

Ott van lépten-nyomon a jövő technológiája, mint például a Maglev, a mágnesesség elvén alapuló jövőt megidéző, szupergyors vasút, ami 300 km/h sebességgel halad üzemszerűen.

Rengeteg csodás épület is van, melyet csak szájtátva nézünk, ahogy azt is, hogy milyen gyorsan fejlődött ez a város a „jövőbe”.