7 pofonegyszerű dolog, amit mégis szörnyen nehéz megmagyarázni

Írta: ,

Egy meg egy az kettő, a jobb és a bal egyértelmű, a bicikli működésénél pedig nincs egyszerűbb. De valóban így van? Készülj fel, hogy a következő összeállítás hatására újra kell gondolnod a legalapvetőbb dolgokat…

Az „1+1=2” bizonyítása 300 oldalas

1/7 Az „1+1=2” bizonyítása 300 oldalas

Az „egy meg egy” alighanem a legelső számtani törvényszerűség, amivel találkoztál. Az összeadás és a kivonás a létező legegyszerűbb művelet, hiszen ha egy almád volt, és valakitől kapsz még egyet, akkor már kettő lesz.

Amikor pedig az illető visszaveszi, megmarad egy. A számok nyelvén azonban koránsem ennyire magától értetődő ugyanez, mivel az „1+1=2” tételt több mint 300 oldalas leírással sikerült csak bebizonyítani, ráadásul a XX. században. 
Ha nem hiszel nekünk, nézz utána! A kulcsszavak: Bertand Russell, Principia Mathematica.
A „majdnem biztosan” koncepciója kész rémálom

2/7 A „majdnem biztosan” koncepciója kész rémálom

A te életedben is előfordulnak olyan események, amelyekről előre tudod, hogy csaknem teljes bizonyossággal bekövetkeznek. Nyugodtan mondhatod ilyenkor, hogy tulajdonképpen garantált a dolog, ám ettől még logikailag csöppet sincs rendben.

Statisztikai értelemben létezik ugyan a koncepció, ám első látásra meglehetősen bonyolult. A fogalom lényege, hogy egy adott esemény még 100%-os valószínűség mellett sem feltétlenül következik be.
Hétköznapi példával élve: ha egymilliószor feldobsz egy pénzérmét, tuti, hogy legalább egyszer fej lesz az eredmény. Elméletileg azonban van egy hajszálnyi esély arra, hogy mindig írás jöjjön ki…
A „the” névelő használata az angolban

3/7 A „the” névelő használata az angolban

Akármilyen szinten vagy angolból, egészen biztos, hogy a „the” szóval találkozol a leggyakrabban. Mégis ez az, aminek a használatát a legnehezebb elmagyarázni a más anyanyelvűeknek. 

Vajon miért mondják az angolok, hogy „szeretem a balettet”, de ha például a kábeltévéről van szó, akkor az elé már nem szokás névelőt tenni? Vagy miért van az, hogy „he has the flu”, de a fejfájás előtt már nincs ez a három bűvös betű? 
Nos, ezen még a nyelvészek is vitatkoznak, ám jó hír, hogy egy idő után ösztönösen tudni fogod, mi van.
A bicikli működése

4/7 A bicikli működése

A kerékpár immáron több mint száz éve az ember hű társa az utakon és a sportban.

Társadalmunk meghódította a földet, a vizet és a levegőt is – több száz fős utasszállító gépek repkednek az óceánok fölött, amelyeknek a műszaki kiépítése valóságos csodaszámba megy.
Ebből a tudományos cikkből azonban megtudhatod, hogy a szakértők tulajdonképpen már a bicikli feltalálása óta vitatkoznak a pontos működési mechanizmuson. 
És hiába írunk 2014-et, eddig még egyetlen elmélet sem került bizonyításra! Főleg az egyensúllyal való kapcsolata rejtélyes a bringának.
Milyen hosszú a cérna?

5/7 Milyen hosszú a cérna?

Ha valaki a kezedbe nyom egy darab cérnát, és megkérdezi, milyen hosszú, talán azt hiszed, hogy a válaszhoz elegendő a pontos szemmérték vagy egy vonalzó.

De mi van akkor, ha az illető pontosan akarná tudni a hosszúságot? Nos, Alan Davies humorista a BBC műsorában feltette a kérdést néhány tudósnak. Mint kiderült, a válasz attól függ, ki mondja. 
A matematikusok szerint elméletileg minden cérna végtelen hosszúságú, míg a fizikusok úgy vélik: lehetetlen a mérés, hiszen a szubatomi részecskék egyszerre akár két helyen is lehetnek a szálon belül.
Az ásítás titka

6/7 Az ásítás titka

Az ásítás az egyik leginkább magától értetődő, mégis legalaposabban tanulmányozott emberi viselkedés. A legfrissebb kutatás szerint célja nem más, mint az agy hőmérsékletének optimalizálása – pontosabban szükség esetén a hűtés –, ám ez is csupán feltételezés

Sőt, azt sem tudja senki, miért „fertőző” a jelenség. Fogadjunk, hogy már e bekezdés címének láttán is kísértést éreztél, hogy jó nagyot ásíts! (Reméljük, cikkünk azért érdekesebb ennél.)
Jobbra vagy balra?

7/7 Jobbra vagy balra?

Mielőtt kiröhögnéd a nővéredet, az anyukádat vagy a kolléganődet, amiért a másfajta térérzékelése miatt olykor nyomatékosan rá kell szólni, hogy „nem arra, másik balra!”, jusson eszedbe: ezek a fogalmak relatívak

Mégis hogyan magyaráznád el őket valakinek, aki nincs tisztában a koncepcióval? És mihez képest van a jobbra meg a balra? Ha veled szemben áll egy csoportkép, s meg kell mondanod, merre szerepel rajta egy bizonyos személy, akkor a fotó tájolását nézed, vagy a saját testedét?
Nyugodtan filozofálj még egy sort ezen a kérdésen, Kant is megtette