4 történelmi tény, amit te is rosszul tudtál

Írta: ,

Napóleon, a vikingek, Albert Einstein – a történelem szereplői, akikről mind tudunk, vagy tudni vélünk valamit. A közkeletű elképzelések azonban sokszor egy-egy félreértésen alapulnak. Te például tudtad, hogy az alábbi „tények” közül egyetlen egy sem igaz?

Napóleon alacsony volt

1/4 Napóleon alacsony volt

Olyan kicsi volt, hogy apró termetéről még konfliktust is elneveztek: sokan úgy tartják, magasságbeli hiányosságait próbálta kompenzálni nagyravágyásával, de a helyzet az, hogy ha magas nem is volt, Napóleonnak valószínűleg semmi oka nem volt arra, hogy kellemetlenül érezze magát a termete miatt.

1,69 méteres magasságával mai szemmel nézve I. Napóleon francia császár, hadvezér és politikus valóban alacsonynak tűnhet, de az igazság az, hogy még néhány centiméterrel az átlag felett is volt: az ő korában ugyanis a francia férfiak átlagmagassága 165 centiméter volt.

A hiedelem elterjedését az segíthette elő, hogy az átlagos magasság idővel növekedett – napjainkban a francia férfiak átlagosan 176 centiméterre nőnek – és valószínű, hogy a brit propaganda is megtette a hatását.

A császár valós testmagasságáról egyébként mindössze egyetlen hiteles forrás szerepel, a halála után a holttestét megvizsgáló orvos mérte meg, és jegyezte fel az adatot.

Albert Einstein megbukott matekból

2/4 Albert Einstein megbukott matekból

Általában egy-egy rosszul sikerült megmérettetés, kudarc után szoktuk azzal vigasztalni magunkat, vagy másokat: Einstein is megbukott matematikából, mégsem kérdőjelezi ma meg senki a zsenialitását!

Letörni senkit nem akarunk, persze, de a helyzet az, hogy Einsteinnek sohasem voltak gondjai a matematikával, sőt már gyerekkorában kiemelkedően teljesített a tárgyból, csakúgy, mint fizikából, és bár a humán tárgyakkal valóban nehezebben boldogult, megbukni ezekből sem bukott meg soha.

A legenda gyökere talán abból származik, hogy amikor Einstein először felvételizett a zürrichi egyetemre, elutasították a jelentkezését – hozzá kell azonban tennünk, hogy ekkor 16 éves volt, azaz két évvel megelőzte a kortársait, és az elutasításának is az volt az egyetlen indoka, hogy nem beszélt elég jól franciául, Einstein ugyanis német középiskolába járt.

Emiatt ismételt egy évet egy svájci középiskolában, hogy nyelvtudásán csiszoljon, és a következő évben már gond nélkül bejutott az egyetemre is.

A vasszűz az egyik legbrutálisabb középkori kínzóeszköz

3/4 A vasszűz az egyik legbrutálisabb középkori kínzóeszköz

A belülről hatalmas szögekkel kivert koporsó valóban hihetetlenül kegyetlen kínzó- és kivégzőeszköz lett volna, ha valaha is használták volna. Az igazság azonban az, hogy a vasszűz a középkorban nem is létezett, csak a 18. században pattant ki valaki fejéből.

Ma a világban több múzeumban is látni darabokat, ezekben az a közös, hogy mind replikák – hiszen vasszűz a középkorban nem volt, így persze nem is használhatták, és valószínűleg csak a riogatás, látványosság, és a „most sokkal jobb nekünk, mint régen volt” bizonyítása kedvéért találta ki valaki, aki pénzt látott a dologban.

Mindez nem változtat persze a vasszűz popkulturális jelentősségén, elvégre korunk egyik legfontosabb metál zenekara, az Iron Maiden is erről a szerkezetről kapta a nevét.

A vikingek rémisztő, szarvas sisakban hódították a világot

4/4 A vikingek rémisztő, szarvas sisakban hódították a világot

Ha azt mondjuk, viking, nagyjából mindenki ugyanolyan embereket képzel maga elé: nagyok, szakállasak, erős, harcos férfiak, fejükön szarvakkal ékesített sisakkal.

Ez utóbbi viszont egészen biztosan tévedés, a valódi vikingek ugyanis sohasem hordtak ilyesmit, de legalábbis semmiféle bizonyítékunk nincs ezeknek a sapkáknak a létezésére. A hiedelem eredetéig nem is kell olyan messzire visszamennünk, csak a 19. századik.

Ez előtt senki nem gondolta volna, hogy a vikingek szarvakat hordtak a fejükön, ekkor azonban Carl Emil Doepler ilyen jelmezt álmodott meg Wagner A Nibelung gyűrűje című, a germán, és skandináv mítoszokból merítő operaciklusában szereplő vikingeknek.

A jelmez olyan ikonikussá vált, hogy ma nincs senki, aki a szarvakkal díszített sapkát meglátva ne a vikingekre gondolna.