4 hely a világon, ahol a nőké a hatalom

Írta: ,

A Föld bizonyos pontjain az emberek nem is ismerik a férfi elnyomás fogalmát. A matriarchális társadalmakban nem kérdés, hogy a nőket illeti a nagyobb szelet a hatalom tortájából, a vagyon anyáról lányára öröklődik, és persze tisztelet, valamint megbecsülés övezi az asszonyokat.

Mosuo

A tibeti határ közelében, a Yunnan és Sichuan tartományban élő mosuok talán a leghíresebb matriarchális társadalom a Földön. A kínai kormány hivatalosan a Naxi nevű etnikai kissebséghez sorolja őket, annak ellenére, hogy a két nép nagy mértékben elkülönül egymástól mind a kultúra, mind pedig a nyelv szempontjából.

A mousok nagy családokban élnek, melyeknek élén mindig az ősanya áll. A tulajdon nőről-nőre öröklődik, a feladatszerepek jól körülhatároltak. Az asszonyok foglalkoznak az üzleti döntésekkel, a férfiak pedig a politikával. A gyermekeket az anyák házában nevelik fel, és az ő nevüket öröklik. A házasság fogalma errefelé ismeretlen. Az asszonyok választják ki párjukat, azzal, hogy szó szerint besétálnak a férfi otthonába. A „házastársak” azonban gyakran nem is élnek együtt, ha pedig úgy tartja kedvük, párt cserélnek. Mivel a gyermekek anyai felügyelet alatt állnak, az apák igen kis szerepet játszanak csak a nevelésükben. Sőt! Sok esetben az apa kiléte ismeretlen.

Kép forrása: ramblerwithoutborders.blogspot.hu

Minangkabau

A Nyugat-Szumátrában élő, négy millió főt számláló minangkabau népcsoport a legnagyobb ma ismert matriarchális társadalom. A törzsi jog megköveteli, hogy a klán tulajdonai anyáról lányára öröklődjenek. Ez a kultúra szentül hiszi, hogy az anya a legfontosabb személy a társadalomban. A közösséget az asszonyok irányítják, emellett ők a felelősek a család jólétéért is, miközben a férfiak szerepe nagyrészt a politika, a kereskedelem és a vallás köré épül.

Tízéves korukban a fiúknak el kell hagyniuk az anyai házat, majd beköltözniük a férfiak számára fenntartott kolostorba, ahol a vallási tanítók oktatják őket. Innen csak akkor kerülnek ki, ha elnyerik valamelyik nő tetszését, aki aztán férjül fogadja őket. A nők körében a többférjűség is elfogadott, válás esetén pedig minden vagyon a feleséget illeti meg. Házastársak esetében bár a férfiak együtt aludhatnak a nőkkel, reggelente azonban el kell hagyniuk feleségük otthonát, hogy az anyai házban reggelizzenek.

Kép forrása: keumalaholiday.com

Gáro

Az Északkelet-Indiában élő, tibeti-burmai nyelvű gárok csoportjában is anyáról lányára száll a tulajdon. Általában a legfiatalabb lány örökli a vagyont. Az akan népcsoporthoz hasonlóan a társadalom anyai ági, de nem matriarchális berendezkedésű, miután a férfiak irányítják a közösséget.

A legtöbb házasság előre elrendezett. A gáro társadalomban a jövendőbeli vőlegény gyakran elszökik a házasság elől, így a menyasszony családjának a feladata, hogy megtalálják, majd visszahozzák őt a potenciális feleség falujába. Ez általában többször is megismétlődik, és egészen addig tart, míg a menyasszony fel nem adja, esetleg a vőlegény el nem fogadja a sorsát. Miután összeházasodtak, a férj a feleséghez költözik. Ha a házasság mégis zátonyra futna, a férj minden további nélkül kiköltözhet, hiszen a párokat nem köti össze semmilyen hivatalos szerződés.

Kép forrása: nelive.in

Nagovisi

A nagovisi nép Új-Guinea nyugati részén él. Egy antropológus, Jill Nash, megállapította, hogy a csoport szintén a matriarchális hagyományokat követi. A nők beleszólnak a vezetésbe, emellett fontos részét képezik a szertartásoknak. Az emberek itt főképp földművelésből élnek, és aki a földet kezeli, az rendelkezik a legnagyobb hatalommal. Ez utóbbi tisztség pedig szintén a nőket illeti meg.

A kert és a szexualitás szoros kapcsolatban van egymással. Azok, akik nem házasok, nem dolgozhatnak együtt közös földön. A házasság persze ez esetben sem intézményesült, ha egy pár sokat van együtt, egy helységben alszik, és a férfi asszisztál a nőnek a kertben, akkor házasnak bélyegzik őket.   

Kép forrása: flickr, Rita Willaert