3 megoldatlan gyilkosság, 3 el nem kapott pszichopata - máig kísérti a rendőröket

Írta: ,

Minden megoldatlan ügy bosszantja a rendőröket, és nyugtalanítja a lakosságot. Az alábbi gyilkosságok azonban különösen nagy visszhangot váltottak ki, és az, hogy máig nem sikerült megoldani őket, bizonyára sok megoldatlan ügyekkel foglalkozó nyomozót kísért.

Marie Bailes

1908 márciusának egyik délutánján a 6 éves Marie Bailes hazafelé tartott az iskolával barátaival, de miután elvált tőlük, egyszerűen köddé veszett. Amikor a kislány nem ért haza, szülei jelentették az eltűnését a rendőrségnek. A következő nap délutánján az Elephant and Castle vasútállomás egyik dolgozója észrevett egy feltűnően idegesen viselkedő férfit, aki egy barna papírba csomagolt dobozt cipelt magával, és sokszor nyugtalanul körbepillantott.

Az alkalmazott nem tulajdonított különösebben nagy jelentőséget a dolognak, és a férfi elhagyta az állomást, anélkül, hogy bárki ezt észrevette volna – a csomagot viszont hátrahagyta, egy iroda ajtaja előtt. Amikor a dolgozók bevitték és kinyitották a csomagot, elsőnek egy apró kezet láttak meg – a dobozban Marie Bailes holtteste volt.

A rendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy a kislány torkát többször átvágták, a szájába a saját ruháit tömték, a végtagjai a testéhez voltak kötözve, és el voltak törve. A brutalitás még a sokat látott rendőröket is megrázta, de sajnos, bárhogy vizsgálták is a csomagot, az nem vezetett az elkövető nyomára. Az egyetlen, amit még megtudtak a papírból kihulló homokból, hogy a kislányt halála után eltemethették, majd valaki mégis kiásta, és a testét a pályaudvaron hagyta, ahol biztosan megtalálták.

Hogy a csomagot cipelő, idegesen viselkedő férfi maga a gyilkos volt-e, vagy valaki, aki csak szemtanúja volt a gyilkosságnak, máig nem derült ki, és a kis Marie Bailes szülei anélkül haltak meg, hogy valaha választ kaphattak volna arra, ki felelős a lányuk életének elrablásáért.

Isidor Fink

Isidor Fink lengyel bevándorlóként New Yorkban működtetett egy mosodát az 1920-as években. Mivel nagyon félt attól, hogy kirabolják, a mosoda ajtaját mindig zárva tartotta, és csak csengetésre engedte be az ügyfeleket is. Ugyanez volt érvényes a mosoda feletti lakására is, amit soha nem felejtett el kulcsra zárni, akkor sem, ha otthon volt. 1929. március 9-én este fél 11-kor a szomszéd, Locklin Smith dulakodást hallott Fink lakásából, és az ajtóhoz szaladt, az azonban, az ablakokkal együtt, zárva volt.

A kiérkező rendőrök is csak úgy tudtak a lakásba jutni, hogy egy apró fiúcskát beemeltek az ajtó fölötti, egyedül nyitva lévő szellőző ablakon, és ő belülről kinyitotta az ajtót. Mikor a rendőrök a lakásba léptek, holtan találták Isidor Finket, akivel egy golyó végzett. Mivel a lakásban senki más nem volt, az ablakok és az ajtó is belülről zárva voltak, az egyetlen megoldásnak az öngyilkosság tűnt – csakhogy a gyilkos fegyvert sehol nem találták, azt valaki minden bizonnyal magával vitte.

De akkor ki, miért, és legfőképpen, hogyan ölte meg Isidor Finket, és hogyan tudta elhagyni a lakást a néhány perc alatt, amíg a szomszéd az ajtóhoz ért, úgy, hogy minden lehetséges kijáratot – a nagyon kis méretű szellőzőt leszámítva – zárva hagyott? A választ senki nem tudja, Isidor Fink halála pedig máig megoldatlan maradt.

April Tinsley

1988. április 1-jén a 8 éves April két barátjával játszott Indianabeli csendes kisvárosukban. A gyerekek hazaindultak, de Aprilnek eszébe jutott, hogy elfeledkezett az esernyőjéről, ezért visszafutott oda, ahová korábban játszottak. Soha többé nem látták élve. A kislány meggyalázott holttestét három nappal később találták meg egy elhagyatott részen, nem messze onnan, ahonnan eltűnt.

April elrablásának idején a helyiek láttak a környéken egy ismeretlen férfit, akiről fantom rajz is készült, de az elkövetőt soha nem kapták el. Mintha az eset önmagában nem lenne elég borzasztó, két évvel később a rendőröket egy közeli, elhagyatott farmhoz hívták, aminek az ajtajára valaki filccel azt írta, hogy ő követte el a gyilkosságot, és hogy ismét ölni fog. Hogy valóban a gyilkos hagyta az üzenetet, vagy csak egy beteges tréfáról van szó, ekkor senki nem tudta.

Szerencsére a környéken nem történt újabb gyilkosság. A gyilkosról többé senki nem hallott, egészen 14 évvel későbbig, amikor váratlanul a kisvárosban négy, sárga vonalas papírra írt üzenet tűnt fel. Az egyiket egy postaládában, másik hármat viszont kislányok biciklijére ragasztva találták meg. Az egyik üzenetet, amit egy 5 éves kislány biciklijén találtak, a rendőrség nyilvánosságra is hozott. A kézzel írt levélben valaki azt írja a kislánynak „Hi Honey”, azaz „Szia, édes” megszólítással, hogy ő ugyanaz az ember, aki elrabolta, megerőszakolta és megölte a 8 éves Aprilt, és hogy már egy ideje figyeli, és ő lesz a következő áldozata.

A levél mellé az író, ahogy ő mondta, „ajándékokat” is hagyott. Ezek polaroid fényképek voltak különböző testrészeiről, valamint egy használt óvszer. Azt gondolod, hogy ez az egész túl beteg ahhoz, hogy ne csak egy gyomorforgató hoax legyen? A rendőrök DNS mintát vettek az óvszerről, és összehasonlították az April testén találtakkal – a minta egyezett, a leveleket valóban a gyilkos hagyta. A nyomára azonban máig sem bukkantak.