3 hétköznapi dolog, amivel te is befolyásolod a klímaváltozást

Írta: ,

Ugyan fontos dolog a szelektív hulladékgyűjtés, az energiatakarékos háztartási gépek és izzók használata, a valóság az, hogy néhány mindennapos, magától értetődő dologgal sokkal több kárt okozunk a környezetünknek, mint gondolnánk.

Családalapítás

1/3 Családalapítás

A családalapítás, genetikánk továbbörökítése gyakorlatilag teljesen természetes igénye az élőlényeknek. Az emberek azonban eljutottak egy bizonyos tudati szintre, és számukra már nem az a legfontosabb, hogy minél nagyobb számban reprodukálják önmagukat.

Magyarán szólva, nem az az egyetlen cél, hogy gyerekeket csináljunk és neveljünk, hiszen ezen kívül (vagy ez mellett) is rengeteg hasznos tevékenységgel elfoglalhatjuk magunkat. De hogy jön ide a klímaváltozás? Nos, úgy, hogy a családalapítás az egyik legnagyobb mértékű környezetkárosító hatás, amit saját magunk generálhatunk.

Ez most így elsőre biztos furcsán hangzik kicsit, de semmi más – hétköznapi és személyes döntés – nem jár annyi utólagos szennyezéssel, mint az ember. Ez főként azokban az (nagyrészt ázsiai) országokban jelent fokozott problémát, ahol átlagosan egy nő akár 5-6 gyermeket is világra hoz. Ha globális szinten csökkenteni lehetne a népesség szaporodását, hatalmas lépést tennénk bolygónk életéért.

Logikus a gondolatmenet: egy-egy használati tárgy idővel lebomlik, némi plusz energiafelhasználás pedig gyakorlatilag semmis annak tükrében, gyermekünk mennyi káros anyagot fog a levegőbe bocsátani hétköznapjai során. Számokba öntve ezt azt jelenti, hogy évente (!) 58 tonnányi szén-dioxid-kibocsátásért „felelős” egy ember. Ki lehet számolni, hogy egy átlagélet pontosan mekkora szennyezettséget jelent… Szóval igen, a túlnépesedés az egyik legrosszabb dolog, amit a bolygónkkal művelünk.

Túlfogyasztás Kép forrása: wiretap.xxx

2/3 Túlfogyasztás

A túlnépesedés mellett vezető ok a környezetszennyezés szempontjából a túlfogyasztás néven elhíresült fogalom. Ez természetesen egyedülálló embereknél is jelentős probléma lehet, egy-egy ember is okozhat akkor kárt a környezetének, mint egy teljes család.

Sőt, az aktuális felmérések alapján egy amerikai negyvenszer nagyobb kárt okoz, mint pl. egy bangladesi felnőtt. Márpedig köztudott, hogy Dél-Ázsiában jóval általánosabb probléma a túlnépesedés, mint Amerikában. De mi is pontosan a túlfogyasztás?

Lényegében mohóságunk, újdonságok iránti vágyunk eredménye. Az elmúlt években egyre előrébb tolódik a túlfogyasztás ideje, idén már augusztus elején elhasználtuk azt az energiamennyiséget, amivel egész évben gazdálkodnunk kellene.

Ez azt jelenti, hogy az év második felében már a Föld megújuló képességén felül fogyasztunk (tekintve pl. a károsanyag-kibocsátást, az erdők fakitermelését), tehát szó szerint pusztítjuk a bolygót. Ezért van az, hogy a fajok tömeges kihalása már most elkezdődött, hogy az emberiség jelentős része éhezik, szomjazik, és persze a klímaváltozás felgyorsulását is nagyban befolyásoljuk mértéktelenségünkkel.

És igen, minden újonnan megvásárolt holmi, ruha, lakberendezési tárgy, elektronikai eszköz, vagy élelmiszer, ami aztán a szemétben landol, éppen ezt a folyamatot gyorsítja.

3/3 Étrend

Az étrended messze nem csak az alakoddal függ össze. Mivel enni muszáj, mindenki hozzájárul a klímaváltozáshoz valamilyen mértékben. A legrosszabbat nyilván akkor teszed, ha sokat eszel, és lényegében semmilyen alapelvet nem követsz.

A legjobbat pedig akkor, ha vega, vagy vegán vagy. Utóbbiak a legegészségesebbnek is számítanak, úgyhogy érdemes legalább részben átültetni alapjaikat az életedbe. De térjük rá a klímaváltozásra!

Mégis hogyan befolyásolhatja az elfogyasztott élelmiszer a közvetlen környezetedet? Vegyük elsőnek a húsfogyasztást! A többség egyáltalán nem gondol arra, hogy az állatok tartása milyen jelentős káros-anyag kibocsátással jár.

Pedig a valóság az, hogy a marhák az Amerikai Egyesült Államokban évente több millió tonna szén-dioxidod és metánt juttatnak a levegőbe kérődzésükkel.

És ez csak az USA, illetve csak a szarvasmarhák! (Csupán összehasonlításképpen, az autóhasználat mellőzésével évente (fejenként) 2,4 tonnányi széndioxid kibocsátást spórolnánk.)

A fejlettségéről híres Új-Zéland juhai és szarvasmarhái együttesen az ország metántermelésének 90%-ért felelősek, ami iszonyúan magas arány, és amin nagyon egyszerű lenne csökkenteni: az embereknek kevesebb húst kellene fogyasztaniuk. (Egyébként nem csak a károsanyag-kibocsátás az, ami a húsipart jellemzi. Az állattartás rengeteg energiát, és még annál is több vizet igényel.)

Az egészségedet és a környezetedet tekintve számít az is, hogy pl. előnyben részesíted-e a helyi, idényre jellemző ételeket. Amellett, hogy ezek a legegészségesebbek, nem estek át hosszas szállításon, tehát nem kezelték őket vegyszerekkel, és nem szennyezték (legalábbis messze nem ugyanakkora mértékben) a levegőt az út során.

Sajnos utóbbit tekintve nem áll rendelkezésünkre semmilyen felmérés eredménye, de azt tudjuk, hogy a vegetáriánus életmóddal évente fejenként 0,8 tonnányi szén-dioxid-kibocsátással tudná mindenki mérsékelni környezetkárosító szokásait. Ez a korábbi számok mellett nem tűnik soknak, pedig az. Ha már csak csökkented a megszokott húsmennyiségedet, máris tettél valamit. Sok kicsi sokra megy, mert igenis minden apró emberi tett számít!