3 „feminista” gondolat, aminek semmi köze a feminizmushoz

Írta: ,

Az, hogy mi is a feminizmus, persze órákig tartó vitát nyithatna, de én most nem erről szeretnék értekezni. Szerintem, aki hisz abban, hogy a nők is egyenrangú, teljes értékű, önálló döntésekre és az ezzel járó felelősség vállalására képes emberek, az feminista. És elmondom azt is, hogy ki az, aki talán azt mondja magáról, hogy az, de szerintem nagyon el van tévedve. Fontos: ez nem egy tudományos igényű cikk, és csak az én véleményemet tartalmazza a feminizmussal kapcsolatban.

„Otthon maradtál a gyerekkel? Biztos, hogy kihasználnak!”

Talán az egyik leggyakoribb tévhit a feminizmussal kapcsolatban, hogy egyesek szerint elítéli azokat a nőket, akik úgy döntenek, hogy karrierépítés helyett (vagy mellett) otthon maradnak a gyerekekkel, uram bocsá’ férjük anyagi segítségére támaszkodnak.

Nyilván, ha valaki kényszerít erre egy nőt, az összeegyeztethetetlen a feminizmussal, de még az alapvető emberi jogokkal is. Ugyanakkor azt gondolni, hogy valaki elnyomott, vagy egyszerűen csak hülye, amiért ezt a szerepet választja, szintén csak homlokegyenest más, mint a feminizmus lényege.

Értelemszerűen ez a szerep feltételez valamilyen szintű függést a partnertől, a másik féltől, de ha egy felnőtt nő önállóan, nem mások nyomására, hanem azért választja ezt az életmódot, mert felméri a lehetséges hasznot és kockázatot, valamint úgy ítéli meg, hogy érzelmileg és értelmileg is ki tud teljesedni ebben a feladatban, akkor senki nem szólhatja (szólhatná) meg, amiért így döntött.

Van, akinek szüksége van arra, hogy a gyerek mellett is megőrizzen valamennyit a korábbi életéből, van, aki kizárólag a családjára szeretne koncentrálni, és olyan is, aki egyszerűen gyermek nélkül is boldog.

Bárhogy döntesz is, amíg szabad akaratodból döntesz, az teljesen rendben van.

„Csak a kutyák játszanak csontokkal”

A „body-shaming”, vagyis valaki megszégyenítése, megalázása éppen olyan rossz, akár teltek, akár vékonyak, akár magasak vagy alacsonyak az áldozatai. Remek dolog, hogy egyre többen hívják fel a figyelmet arra, mennyire káros, ha a média vagy a divatvilág csak egyetlen testképet közvetít.

A helyzeten azonban semmit nem javít, ha valaki azzal próbál önbizalmat szerezni magának, hogy másokat megszégyenít. Sokan, sokfélék vagyunk, de aki hisz a női egyenjogúságban, az senkit nem fog a testalkata miatt megbélyegezni.

Már csak azért is, mert egyetlen ember értékét sem ez határozza meg. Gondolatok, érzelmek, tudás, tettek – a test mindennek csak a csomagolása lehet, az érték azonban mögötte van. A nő nem egy darab hús.

„Azok a mocskos férfiak”

A feminizmus, az én olvasatomban, az emberek közötti egyenlőséget hirdeti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megbélyegezné vagy elítélné a férfiakat, vagy akár azt gondolná, hogy a nők jobbak valamiben náluk.

Ez a gondolat eleve butaság lenne – ha általánosságban a nőkről beszélünk, a bolygó több milliárd lakosát értjük alatta. Hogyan is általánosíthatnánk valamit az összes nőre a világon? Gondolj csak bele, mennyi mindenben különbözhet a te helyzeted, szemléleted, tapasztalásod mondjuk egy közel-keleti nőéhez, egy más generációhoz tartozó nőéhez, vagy mondjuk egy transznemű nőéhez képest!

Vagy akár csak a nőéhez a szomszédban… Hiszen nem vagyunk egyformák. Ahogy a férfiak sem. Az pedig, hogy valaki milyen nemi szervekkel született, végképp nem határozhatja meg, hogy jó vagy rossz ember lesz-e belőle.