17 évig harcolt az igazáért: Ismerd meg az első magyar orvosnő inspiráló történetét

Írta: ,

Még mindig téma, hogy a nők és férfiak fizetése között jelentős különbség van, még mindig el kell magyaráznunk, miért sértő, ha valaki utánunk füttyent az utcán, és sokan még mindig nem értik, mi mást akarhat egy nő az életében gyereken kívül, de a nők helyzete legalább Európában sokat javult az elmúlt évszázadokban. 

Ezt pedig többek között olyan nőknek is köszönhetjük, mint amilyen Hugonnai Vilma is volt.

A grófkisasszony, aki többre vágyott

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, egy grófi család ötödik gyermekeként. Ekkora Magyarországot is elérte a felvilágosodás szellemisége, és, legalábbis a tehetősebb családoknál, már nem volt olyan szokatlan, hogy a lány gyerekeket is taníttassák. Iskolába küldték Hugonnai Vilmát is, Nagytétény után még Pestre is felköltözött, hogy a Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulója legyen.

18 évesen a megfelelő alapismeretekkel, de még mindig tudásra szomjazva volt kénytelen befejezni a tanulmányait – nők számára ennél magasabb képesítés akkoriban nem létezett. A fiatal Vilma így a számára kijelölt útra lépett, noha már ekkor sejthette: ennél neki több kell.

A tudományok szerelmese

18 évesen Hugonnai Vilma, az elvárásoknak megfelelően férjhez ment egy földbirtokoshoz, Szilassy Györgyhöz. Házasságukból egy kislányuk is született, a frigy mégsem volt boldog: a férjet nem érdekelték a szellemi tudományok, míg Vilma hevesen rajongott a természettudományokért.

Valószínűleg a közös téma hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy a férje gyakran magára hagyta őt. 22 éves volt, amikor felcsillant előtte a remény: ekkor tudta meg, hogy a zürichi orvosi egyetemre nők is beiratkozhatnak, ami ebben a korban a legkevésbé sem számított egyértelmű dolognak.

Négy év boldogtalan házasság után Hugonnai Vilma csak egyetlen dolgot akart a férjétől: engedje el Zürichbe, hogy tanulhasson. Házas asszonyként ugyanis a beiratkozáshoz férje engedélyére volt szüksége. Megkapta.

A megpróbáltatások időszaka

Vilma Zürichbe utazott, és megkezdte orvosi tanulmányait. A férjétől beleegyezést ugyan kapott, anyagi támogatást azonban nem, ezért a saját lábán kellett megállnia.

A grófi család leánya azonban ahelyett, hogy a földbirtokosi élet kényelmét és a boldog tudatlanságot választotta volna, ha nehéz körülmények között is, de Zürichben maradt, és 1873. februárjában megvédte a disszertációját. Hugonnai Vilmából orvos lett, aki előbb az egyetem, majd egy alapítvány kórházában dolgozott a sebészeti klinikán.

Saját hazájában senki nem lehet próféta

Hugonnai Vilma 1880-ban tért haza Magyarországra, azonban hiába volt orvosi diplomája és gyakorlata, képesítését itthon nem ismerték el. Ugyan a hazai egyetem támogatta volna oklevelének honosítását, a kérelmet Trefort Ágoston, a hatályos jogszabályokra hivatkozva visszautasította.

Hugonnai Vilmát azonban nem lehetett eltántorítani: szülésznői vizsgát tett, és munkába temetkezett. Nem csak azért, mert elhivatott volt, hanem azért is, mert ekkorra a házassága végleg megromlott, férjével elváltak, és neki egyedül kellett gondoskodnia a maga és a gyermeke megélhetéséről. Mindemellett arra is maradt ideje, hogy írjon egy tanulmányt

„A nők munkaköre” címmel, szót emeljen a lányoknak is kedvező iskolareformért, és általában minden kezdeményezésben részt vegyen, ami a nők egyenjogúságát támogatta.

Kései siker

A kemény munkával és a sokszoros konfrontációval töltött évek végül meghozták a gyümölcsüket: Hugonnai Vilma 1887-ben ismét férjhez ment, Wartha Vince, a műegyetem kiváló vegyész tanára mellett pedig felhagyott szülésznői hivatásával, és életét az elméleti munkának szentelte.

Oklevelének elismertetéséről sohasem mondott le, és ekkor már világosan látta, hogy ez nem csak az ő, de az egész hazai nőtársadalom ügye.

Amikor 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon is járhassanak nők egyetemre, ismét megpróbálkozott oklevelének elismertetésével, és ekkor végre megnyíltak előtte is a kapuk: 1897-ben, majdnem két évtizeddel diplomája megszerzése után, itthon is elismert orvossá válhatott.

A szegények, a nők és a gyermekek szószólója

Hugonnai Vilma élete végéig harcolt a nők egyenjogúságáért, több cikket sőt könyvet is jelentetett meg a témában. Elsősorban a nők és a szegények orvosaként tevékenykedett, de tanított betegápolást az Országos Nőképző Egyesületben is.

Az első világháborúban 14 vidéki városában szervezett betegmegfigyelő állomást – ezt megelőzően, 1914-ben, 67 éves korában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én hunyt el, emlékét szobrok, emléktáblák és egy könyv is őrzi, hamvai a Kerepesi temetőben nyugszanak.

Galéria / Mi a titok? Ebben az 5 amerikai városban a legjobb nőnek lenni
Mi a titok? Ebben az 5 amerikai városban a legjobb nőnek lenni Megnézem
a galériát!