Az 1700-as években kezdett népszerűvé válni a strandolás, mint közösségi kikapcsolódás. Ekkoriban még az volt a természetes, ha az utcai viselethez hasonló hosszú, többnyire lenből, lüszterből készült, fodrokkal díszített ruhában merészkedtek a lányok és az asszonyok a tóba. Kezdetben apró kavicsokat varrtak az alsó részbe, hogy ne emelkedjen föl a vízben, később áttértek a nem kevésbé szemérmes fürdőharisnyára. A merészebbek térd fölöttig érőt is viselhettek. Az első, elasztikus anyagból készült, sportolásra is kiválóan alkalmas fürdőruhára egészen 1921-ig kellett várni.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/5 Bikini
Ha valami, akkor a bikini volt az, amit még a mindenre nyitott amerikai közvélemény is nehezen fogadott el az 1900-as évek derekán.
Megalkotója, Luise Reard 1946-ban Párizsban (hol máshol?) mutatta be az első kétrészes fürdőruhát. Modellt is csak nehézkesen talált hozzá, végül egy sztriptíztáncosnő mondott igent a lehetőségre.
A korában nagy megdöbbenést keltő ruhadarab nevét a Marshall-szigetek részét képező Bikini-atollról kapta, tervezője ugyanis tisztában volt vele, hogy a szigeten végzett kísérleti atomrobbantáshoz hasonló hatást vált majd ki a férfiakból.
Az ötvenes évek elején még tiltott volt a szépségversenyeken is, de az évtized második felében Bridget Bardot meghozta a várt áttörést.
Az And God Created Woman című film után valóságos divathullám indult be, minden nő bugyiban és melltartóban akart a vízpartra menni, s bár akadtak kihívói a bikininek, máig a legnépszerűbb fürdőruha a világon.
A monikini elnevezés a köztudottal ellentétben nem arra utal, hogy elfelejtjük fölvenni a bikini egyik részét (többnyire a felsőt), hanem arra, hogy egyrészes, tehát egyben kell felvenni ahhoz, hogy a női test takargatni való részét leplezni tudja viselője.
Az eredeti monokininek volt két, egyébként teljesen haszontalan pántja is, amit a mellek között kellett átvezetni. Csoda, hogy megőrültek érte a férfiak?
Az első, hagyományos értelemben vett monikinit 1964-ben alkotta meg Rudi Gernreich (naná, hogy egy férfi). A divatmágus később egy interjúban beismerte, hogy arra számított, legfeljebb hat-hét darabot tud eladni árujából.
Ám a kritikusok hangos tiltakozásának ellenére is a falatnyi ruhadarab hamar a szexuális forradalom jelképe lett.
Hogy mekkora megdöbbenést kelthetett az első néhány monikini és bikini a saját korában? Nagyjából akkorát, amekkorát most keltene egy tangadressz Balatonfüreden, amit egy férfi visel.
Pedig ez volt az eredeti ötlet 1974-ben. A nők és férfiak számára tervezett tangadressz is Gernreich találmánya, de nem lett népszerű.
Sőt, a tanga manapság már nemcsak, hogy nem divat, hanem egyenes ciki a vízparton.
Genreich 1985-ben, a halála előtt négy héttel, még egy utolsó fürdőruha bombát dobott a divatkritikusok közé, ez volt a pubikini.
A háromszög formájú alsót elől és hátul egy vékony pánt kötötte össze. S hogy mi volt ebben a leginkább megdöbbentő?
Hát az, hogy míg a bikini és monokini esetében ez nem volt probléma, a pubikini viselőin egyértelműen látszott, hogy a szőrtelenítés nem állhat meg a bikinivonalnál, a szeméremdombot is csupaszítani kell.
Ez pedig még inkább megmozgatta a férfiak fantáziáját.
Áttörést már nehéz elérni a fürdőruha piacon, de ez nem azt jelenti, hogy a tervezők ne tennének meg mindent.
Időszakos fellángolások vannak, ilyenkor felbukkannak olyan újítások, mint a teljes testet takaró úszóruha, a burkini, a csíkmelltartó, vagy a bonyolultabb szabásmintával, készült fürdőruhák, melyeket nagyobb túlsúllyal bíró hölgyeknek nem javaslunk.
Újítások és divat ide vagy oda, a tanga őshazájában, a brazil tengerparton tavaly egy új őrület indult el. A nők fürdőruha felső helyett tapaszokkal ragasztják le a mellbimbóikat.