„Rásonysápberencs” ?? Ez a 10 magyar településnév kész nyelvtörő

Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével határos területén található ez a község. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél. Csáfordjánosfa külterületén rendezik meg minden évben a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját.

Badacsonytördemic község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. Korábbi neve a csak kicsit könnyebben kiejthető Nemestördemic volt. Területe már a bronzkorban is lakott volt. Első írásos említése egy 1219-ben kiállított oklevélben szerepel Turdemiz néven. A település a badacsonyi borvidék része.

Elsőre talán hihetetlen, de Krasznokvajda nem Lengyelországban, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban található. Két, korábban önálló település, a Csereháthoz tartozó Krasznokpuszta ("Krasznyik") és a Tornai-dombságban fekvő Vajda települések egyesítésével jött létre. Ha erre jártok, érdemes megnézni ófalujának hagyományos településszerkezetét és a műemlék jellegű parasztházakat.

Sok szerencsét, hogy már első próbálkozásra se cseréld fel az o és az u hangokat ennek a Vas megyei településnek a nevében. Balogunyom ad egyébként otthont a festői Borsics-kastélynak, amelyet még 1790-ben építtette a Gotthard család egyik tagja, Gotthárd Éva, mielőtt az épület a Borsics-család tulajdonába került.

Zala megye délnyugati részén, Lenti déli szomszédságában található, Teskánd és Kerkatótfalu egyesítésével jött létre a település a néha még árvizeket is okozó Kerka patak völgyében. Teskánd Árpád-kori település, Kerkatótfalu nevét a 15. században említette először oklevél.

Nem János, Tyános, sőt Gyertyános. Elég ritkaság, hogy egy magyar település nevében ennyi mássalhangzó torlódik, ennek a Vas megyei községnek a neve is két település összeolvadásából született ilyen nyelvtörőnek.

Pókaszepetk Zala megye Zalaegerszegi járásában, a Zala folyó partján fekvő község. A település Szepetk nevű részét 1262-ben, Pókafát 1453-ban említik először írásos források. A 16. században a törökök szinte teljesen elpusztították, a 18. században népesedett be újra a település.

A Miskolctól 30 km-re található község azzal büszkélkedhet, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye leghosszabb nevű települése. Ezt annak köszönheti, hogy, mint az a hasonló nevű településeknél lenni szokott, több település összeolvadásából jött létre, de Rásonysápberencs nem kettő, hanem mindjárt három községet olvasztott magába: Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésekor jött létre 1938. január 1-jén.

Próbáld kimondani háromszor, gyorsan, egymás után a Vas megyében található település nevét úgy, hogy nem gabalyodik bele a nyelved! Nemesrempehollós egyutcás, szalagtelkes község, 2015-ös adatok szerint a teljes népessége 295 fő.

A Győr-Moson-Sopron megyében található község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, 1928-ig ideiglenes neve a nem kevésbé komplikált Fertőszergényagyagos volt. A település Csapó Károly 19-szeres válogatott, magyar bajnoki ezüst- és bronzérmes labdarúgó szülőhelye.