Minden hozzám hasonló kisgyerekes anyuka tudja, hogy a nyár a kikapcsolódásról, pihenésről, és persze arról szól, hogy végre utolérjük magunkat a teendőinkkel a lakásban – hahahaha!
Nyilván nem. (x)
Egy ötéves gyerkőc, egy teljes állás és egy óvodai nyári szünet mellett az egyébként sem az unalomról szóló hétköznapok még inkább sűrűvé váltak, és amikor egy héten már a harmadik nap feküdtem le úgy aludni, hogy “ma sem sikerült összeporszívózni, de majd megcsinálom holnap!”, sorsszerű közbenjárásnak éreztem, hogy megérkezett hozzám tesztelésre egy Roomba Combo J5 robotporszívó.
Korábban több barátomtól is hallottam már, hogy ódákat zengenek erről az eszközről, de én mindig kicsit gyanakodva néztem ezeket az ufószerű padlócirkálókat, és el nem tudtam képzelni, hogy elég alapos munkát végezzenek.
A sokadik meghiúsult porszívózás után azonban azt gondoltam, hogy még egy hellyel-közzel összetakarító robotporszívózás is jobb, mint a semmi, szóval nagy baj nem történhet – nem is történt, sőt, de erről egy kicsit később.
A porszívózással nálam a legnagyobb gondot az időzítés okozza: egyrészt igény akár naponta is lenne erre a takarítási munkára, hiszen a lakásunk padlóján csak úgy gyűlnek a hajszálak, kekszmorzsák, cicaszőrök és persze a homokszemek, amik akkor is bejutnak a lakásba, ha a játszótérről hazaérve már a gangon bugyira vetkőzik az egész család.
Másrészt viszont a porszívózás az a munka, amit nem lehet akármikor elvégezni, és így nem is feltétlenül tudom a gyerek köré szervezni: a szomszédok miatt nem ildomos korán reggel nekilátni zúgni, nem tudok porszívózni a délutáni alvás alatt, és nyilván ez nem az a munka, amit este, altatás után még kioson az ember megcsinálni.
Porszívózni leginkább akkor lenne ideális, amikor nem vagyok otthon, de ezt ugye egy hagyományos porszívóval elég nehéz lenne kivitelezni. Ezért is volt már rögtön első ismerkedésre szimpatikus a Romba Combo automatikus takarítás funkciója, amivel a készülék akkor mászik le a töltőegységről, és kezd bele a takarításba, amikor érzékeli, hogy elhagytam a terepet. A 2in1 név egyébként arra utal, hogy a készülék nemcsak porszívóz, de fel is mos, aminek szintén nagyon örültem – a felmosás ugyanis a másik mumusom volt, tekintve, hogy ez megint csak újabb logisztikai kihívást jelentett. (Ha két napja porszívóztam, akkor már nem érdemes egy újabb porszívózás nélkül felmosni, de ha felmosok, akkor utána jó lenne elmenni itthonról, amíg felszárad a padló, hogy ne járkálja össze a gyerek…)
A 3 különböző szívóerőnek és 3 választható nedvességi szintnek köszönhetően a takarítás egyedi igényekre szabható, ha valaki háklis lenne arra, hogy melyik szoba hogyan van kitakarítva, de én úgy döntöttem, hogy a mesterséges intelligenciára bízom magam, vagyis a takarításnak még a szervezéssel járó terhét is levetetem a vállamról a Roombával. A készülék erre szerencsére tökéletesen készen áll: a korábbi takarítási ciklusok alapján a robot mindig tanul, így optimalizált takarítási útvonalat és időzítéseket fog javasolni, és még jelentést is küld arról, milyen munkát végzett.
Nem fogok hazudni, a legelső alkalommal, amikor becsuktam a lakás ajtaját, volt bennem némi aggodalom, de a Clean Map takarítási térképen mindig láttam, hogy mit csinál éppen a készülék, és ez a homokozó szélén ülve is megnyugvással töltött el.
Hazaérve pedig meglepődve tapasztaltam, hogy még a nagyon alapos vizsgálódás ellenére sem találok kivetnivalót a porszívó munkájában: a vékony és lapos robot simán kitakarított a kanapé alatt is, az Edge-Sweeping oldalkefével pedig a sarkokból is kiszedte a port.
Néhány nap után gyorsan egyértelművé vált, hogy azt szeretem a legjobban a Roombában, hogy nem is kell gondolnom rá: azon túl, hogy időnként egy-egy mozdulattal kicserélem a felmosóvizet és kiürítem a portartályt, a robotporszívó nem igényel különösebb törődést, igazából észre sem veszem, hogy ott van, csak azt, hogy amikor a nap végén hazaérünk, és kinyitom az ajtót, tisztaság fogad.
Az olyan funkciók, mint például a hangvezérléses indítás vagy a csendes, könnyű takarítás szintén nagyon hasznosak voltak a hétvégi sütögetés után, amikor csak azt akartam, hogy a porszívó csak gyorsan végigszaladjon a munkapult alatt, de tagadhatatlanul a „Clean While I’m Away” funkció az, ami miatt én beleszerettem a Roomba Combo J5-be.
Azóta kicsit jobban beleástam magam a robotporszívók világába, és arra jutottam, hogy ez a típus ár-érték arányban is elég jónak számít, egyfajta belépő készülék a kombinált takarítórobotok világába.
Az okos funkcióknak köszönhetően már határozottan érezni vele azt a luxust, amit az intelligens, jövőformáló háztartási gépek hozni tudnak az életünkbe, de nem is fizetek vele olyan kiegészítőkért, amelyeket nem biztos, hogy a mi életterünkben ki tudnánk használni.
A 120 perces takarítási ciklusra is elegendő akkumulátor-élettartam a mi kis lakásunkban tökéletesen elegendőnek bizonyul, és mivel a takarítás végén a Roomba vissza is megy a telephelyére, hogy töltse magát, egyszer sem kellett amiatt átszervezni a napot, mert indításkor jutott eszembe, hogy nem töltöttem fel a készüléket.
Noha voltak kétségeim a robotporszívókkal kapcsolatban, néhány nap Roomba-használat után úgy éreztem, ezek nagyjából annyira valósak, mint annak idején a nagymamám aggályai, aki a teljes család rimánkodása ellenére sem volt hajlandó kézi mosásról automata mosógépre váltani. A mostani tapasztalataim alapján már úgy gondolom, ahogy nem mondanék le egy mosógép kényelméről, és ahogyan kétségem sincs afelől, hogy a mosogatógép megkönnyíti az életemet, úgy a Roombának is helye van a háztartási gépeim között, mert csak fölöslegesen bonyolítanám nélküle az életemet.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!