Egyes szülők a „gender-kreatív” nevelési stílus hívei, amelynek célja, hogy a gyermekek később maguk választhassák meg identitásukat.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Amikor Gabriella Martenson első gyermeke születésére készült, döntésre jutott. Nem fogja elmondani a gyermekének, hogy lánynak vagy fiúnak született-e. Nagyrészt el fogja kerülni, hogy a születési neméről beszéljen a családján és baráti körén kívüli emberekkel – írja a BBC riportja.
„Azt akartam, hogy olyanok legyenek, amilyenek lenni akarnak. Nem akarom ezt eldönteni helyettük” – mondja Martenson, aki 30 éves volt és szülővárosában, Stockholmban élt, amikor megszületett az első gyermeke.
Martenson gyerekként többnyire a sztereotip nemi normák szerint nevelkedett, például rózsaszín holmikat és ruhákat kapott, amelyeket viselhetett. De tizenéves kora végén azt mondja, hogy „felfedezte a feminizmust”, és elkezdte megkérdőjelezni a nemi normákat. Így, amikor anya lett, úgy döntött, hogy saját gyermekének a ruhák és ajándékok széles skáláját vásárolja meg, a vonatoktól kezdve a babákig. A gyermeke szabadon eldöntheti, hogy melyiket szeretné használni egy adott napon.
Segíteni szeretne a gyermekének
Azt remélte, hogy szülői stílusa segít majd gyermekének abban, hogy könnyebben felfedezze a különböző hobbikat és tanulmányokat, ahelyett, hogy a nemi sztereotípiák felé terelné őket. Úgy vélte továbbá, hogy a nemek nélküli gyermeknevelés megkönnyítené a dolgukat, ha végül eltérő neműként azonosítanák magukat. Emellett segítene nekik elfogadni más embereket, akik nem ragaszkodnak a nemi kettősséghez vagy más társadalmi normákhoz.
Martenson, aki azóta megismételte ezt a megközelítést két másik gyermekével, része annak a szakértők szerint kisszámú, de növekvő szülői csoportnak, akik az utóbbi években a nemsemleges nevelést választották. Nem világos, hogy pontosan hány család alkalmazza ezt a stratégiát, mivel a mikrotrenddel kapcsolatban kevés tudományos vagy nyilvános kutatás készült. Szülői szerzők, pszichoterapeuták és óvodapedagógusok azonban anekdotikusan azt mondják, hogy az elmúlt évtizedben, különösen Észak-Európában és az Egyesült Államokban, megfigyelték a gyakorlat terjedését.
Nem kevés visszhangot vált ki a megközelítés
Bár egyre több szülő választja ezt a megközelítést, ez egy szokatlan választás, és nem mentes a visszatetszéstől, sőt ellentmondásoktól. Azoknak a szülőknek azonban, akik szembeszállnak a berögzült gyermeknevelési gyakorlatokkal, sajátos motivációik vannak, és gyakorlati megközelítéseik is. Ezek megértése segíthet másoknak abban, hogy elfogadják döntéseiket. Arra is fényt deríthet, hogy a nem hagyományos szülői megközelítés mit jelenthet a gyermeknevelés jövője szempontjából.
Mark Vahrmeyer, az angliai Brightonban családokkal foglalkozó pszichoterapeuta hozzáteszi, hogy a 2020-as években a nemi identitásról és a nemi elnyomásról szóló beszélgetések sokkal inkább mindennapossá váltak a médiában és a társadalomban. Ez segít megmutatni a szülőknek, hogy vannak alternatív nevelési módok.
„Ma már több szülő van tisztában a nemileg semleges gyermek nevelésének lehetőségével” – mondja. A tendencia a gendersemleges névmások egyre gyakoribb használatának, valamint a sztereotípiák és előítéletek hatásának általános növekvő tudatosításának köszönhető. Szülőkkel és tinédzserekkel egyaránt dolgozó tapasztalatai alapján azt mondja, hogy „egyre több szülő szeretné megadni gyermekének azt a pszichológiai és érzelmi teret, hogy teljes mértékben kifejezhesse, ki is ő valójában. Minimalizálva a nemi előítéletek tudatos és tudattalan hatását, amelyet ez az előítéletek gyakorolhatnak a gyermekre – például a lányokat „gyengébbnek” vagy a fiúkat „okosabbnak” látják”.