A túléléshez minden fajnak két nemre van szüksége. És egyes fajok gond nélkül változtatnak a született nemükön, ha erre van szükség a fennmaradásukhoz.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Papucscsigák
Az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos papucscsigák (más néven papucsos csigák) sajátos életet élnek. Egymásra rakódva építkeznek, mint a LEGO-téglák. Végül a héjuk egymás köré nő, és megakadályozza az egyedek mozgását, így a számuk növekedésével akár tucatnyi vagy több egyedből álló, érdekes formájú láncokat alkotnak.
De ezek a halmok nem véletlenszerűen alakulnak. A papucscsigák szekvenciális hermafroditák; életüket hímként kezdik, majd női nemre váltanak.
A fiatal hímek kemény felületet keresnek, amelyen letelepedhetnek - gyakran ez egy másik papucscsiga -, ami egy olyan halmot eredményez, ahol a legidősebb nőstények alul, a kis hímek pedig felül helyezkednek el. A középen lévők a hímből a nősténybe való átmenet stádiumában lehetnek. Ha egy hím valahogy elválik a halomtól, magától is átváltozik nősténnyé. A hím az alatta lévő nősténnyel párosodik, aki ezután szabadon úszó lárvákat bocsát ki. A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet kutatásai kimutatták, hogy egy másik élő csiga érintése szükséges ahhoz, hogy az egyedben a nemi átmenet elinduljon.
De ezek a halmok nem véletlenszerűen alakulnak. A papucscsigák szekvenciális hermafroditák; életüket hímként kezdik, majd női nemre váltanak.
A fiatal hímek kemény felületet keresnek, amelyen letelepedhetnek - gyakran ez egy másik papucscsiga -, ami egy olyan halmot eredményez, ahol a legidősebb nőstények alul, a kis hímek pedig felül helyezkednek el. A középen lévők a hímből a nősténybe való átmenet stádiumában lehetnek. Ha egy hím valahogy elválik a halomtól, magától is átváltozik nősténnyé. A hím az alatta lévő nősténnyel párosodik, aki ezután szabadon úszó lárvákat bocsát ki. A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet kutatásai kimutatták, hogy egy másik élő csiga érintése szükséges ahhoz, hogy az egyedben a nemi átmenet elinduljon.
Bohóchalak
Ezeknek a karizmatikus, a Csendes-óceánban őshonos halaknak a méret igazán számít. Valójában nagymértékben meghatározza sorsukat.
A bohóchalak a papucscsigákhoz hasonlóan szekvenciális hermafroditák, életüket hímként kezdik, majd nőstényként alakulnak át. Sok kis hímből álló csoportokban élnek, amelyekben egy nagy hím és egy nőstény alkotja a szaporodó párt. Ha a nagy nőstény elpusztul, társa nősténnyé változik, és átveszi a helyét. Ekkor a kisebb hímek közül a legnagyobb gyorsan megnő, és a nőstény párja lesz. Amikor a nőstény a következő teliholdkor körülbelül 1000 tojást rak, a hím megtermékenyíti és őrzi őket, amíg ki nem kelnek.
A bohóchalak a papucscsigákhoz hasonlóan szekvenciális hermafroditák, életüket hímként kezdik, majd nőstényként alakulnak át. Sok kis hímből álló csoportokban élnek, amelyekben egy nagy hím és egy nőstény alkotja a szaporodó párt. Ha a nagy nőstény elpusztul, társa nősténnyé változik, és átveszi a helyét. Ekkor a kisebb hímek közül a legnagyobb gyorsan megnő, és a nőstény párja lesz. Amikor a nőstény a következő teliholdkor körülbelül 1000 tojást rak, a hím megtermékenyíti és őrzi őket, amíg ki nem kelnek.
Zöld békák
Ezeknek a kétéltűeknek a nemét igazán nehéz meghatározni. Genetikailag hímnek vagy nősténynek születhetnek, de bizonyos körülmények között képesek megváltoztatni a nemi jellemzőiket. A tudósok először azt hitték, hogy az ember okozta szennyezés (például a szennyvízben lévő ösztrogén) váltja ki a változásokat, de egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy még az érintetlen tavakban élő békák is nagyjából ugyanolyan ütemben változtatják a nemüket, mint a különböző külvárosi környezetben lévő tavakban élő békák.
Ez az arány általában 5 százalék alatt volt, de az egyik tóban 10 százalékra emelkedett. Ezek az adatok azt sugallhatják, hogy a nemváltás viszonylag természetes folyamat lehet a kétéltűeknél.
Ez az arány általában 5 százalék alatt volt, de az egyik tóban 10 százalékra emelkedett. Ezek az adatok azt sugallhatják, hogy a nemváltás viszonylag természetes folyamat lehet a kétéltűeknél.
Európai tavi teknősök
Számos teknősfajnál az egyedek nemét a hőmérséklet határozza meg. A tudósok rájöttek, hogy az európai tavi teknős embriói például bizonyos hőmérsékleti küszöbértékeknél hím vagy nőstény egyedekké válnak. Laboratóriumi vizsgálatok során a 30 °C-on vagy annál melegebb hőmérsékleten keltetett tojásokból álló fészekaljak kizárólag nőstény fészekaljakat, míg a 25 °C-on vagy annál hidegebb hőmérsékleten keltetett tojások kizárólag hím fészekaljakat eredményeztek. A 25°C és 30°C közötti hőmérsékleten tartott tojások vegyes nemű teknősbékacsoportokat eredményeztek.
Ez a jelenség a globális felmelegedés erősödésével egyre inkább megfigyelhetővé vált a vadonban. 2018-ban ausztrál tudósok azt találták, hogy a Nagy-korallzátony legnagyobb fehéredését mutató helyekhez legközelebbi fészkelő strandokon a zöld tengeri teknősök populációi szinte kizárólag nőstények voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallta, hogy az éghajlatváltozással összefüggő magasabb hőmérséklet eltorzította a teknősök nemi arányát.
Fotók: istockphoto.com
Ez a jelenség a globális felmelegedés erősödésével egyre inkább megfigyelhetővé vált a vadonban. 2018-ban ausztrál tudósok azt találták, hogy a Nagy-korallzátony legnagyobb fehéredését mutató helyekhez legközelebbi fészkelő strandokon a zöld tengeri teknősök populációi szinte kizárólag nőstények voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallta, hogy az éghajlatváltozással összefüggő magasabb hőmérséklet eltorzította a teknősök nemi arányát.
Fotók: istockphoto.com
Nem akarod tudni: a patkányok kuncognak, ha csikized őket
