Bár az őszinte kommunikáció mindennek a kulcsa, a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni! Mindig azt kívántam, bárcsak a takarítás vagy a főzőcskézés lenne a hobbim, mert akkor biztosan nem csak plusz nyűgként tekintenék rájuk. A férjem hasonlóképp gondolkodik, annyi különbséggel, hogy őt még nálam is ritkábban zavarják a mosatlan edények vagy a nappaliban heverő zoknik. Szó sincs arról, hogy rendetlen típus lenne, valójában imádja a rendet, csak megcsinálni nem szereti. Ezért néha vitatéma nálunk is, hogy már megint miért rám marad az összes házkörüli meló (pláne, hogy én sem csípem), olyankor egy kicsit belehúz, de aztán elfogy a lelkesedése. Ezért amikor legutóbb egy kicsit besokalltam a házimunkától, úgy döntöttem, kíváncsiságból végigcsinálok egy ötnapos tesztet, és kiderítem, mi történik, ha én sem foglalkozom többek között a mosogatással, bevásárlással, főzéssel.
Harmadik nap: szerda
Minden nő álma este 8-kor még vacsorát főzni, igaz? De olyan boldogan mutogatta, hogy miket vett még a boltban nekem, mert tudja, hogy szeretem a csokis pudingot, hogy úgy gondoltam, legyen, valamit gyorsan összeütök.
A mosogatást viszont nem csináltam meg, így már egy jó nagy halom edény állt a konyhában. És persze a pizzás dobozok. Na meg a nappaliban a ruhák.