„Nem tudtam, miért nem tudok megváltozni” – Egy negatív családban felnőni megbéníthat felnőttkorban

Hat személyes történet arról, hogyan köszönnek vissza a gyermekkori minták a felnőtt életünkben.

Egy diszfunkcionális háttér sok rossz mintát ad nekünk felnőttkorban, de mindig lehetséges a változás.

A lehetővé tevő

A szüleim a „jó zsaru – rossz zsaru” sémát mutatták: volt a semmirekellő, alkoholista apám és a kedves, jóságos anyám. Ez tipikus felállás, ami lehetett volna rosszabb is – mert például az egyik osztálytársamnak mindkét szülője ivott – de azért ennek is megvan a maga rákfenéje.

Gyerekként azt figyeltem meg, hogy van a problémás férj és a passzív feleség, aki nem lép ki a házasságból, ezáltal mondhatjuk rá, hogy lehetővé teszi párja káros viselkedését. Anya mindig ezt mondta:

Olvass még a témában

„Azzal kezdte, hogy ne szóljak erről az üzenetről” – Amikor a barátnő férje nyomulni kezd

„A strandon üvöltött a kislányával” – Valóban semmi közünk hozzá, ha egy szülő nyilvánosan töri össze a gyereke lelkét?

Ezt hozza 2026. szeptember 3. a numerológia szerint: türelem és elköteleződés

Mi lenne, ha nem azért mozognánk, mert nem szeretjük a testünket?

„Apád nem fog megváltozni, én meg nem fogom elhagyni.”

Azt láttam, hogy ez természetes, és én is ilyen nő lettem. Nagyon sokat viseltem el olyan partnereknek, akik nem érdemelték meg.

A cikk folytatódik, lapozz!

Ezeket olvassák most

„Pörkölttel etette a 7 hónapos babámat” – Nagyszülők, akik átlépték a határokat

B-terv nélkül mondtam fel a munkahelyemen – ez a 3 dolog azt jelzi, hogy neked is fel kellene

„Elvettem, mert ez tűnt logikusnak” – kijózanító gondolatok a nősülés mögötti motivációról

„Azt hittem, barátok vagyunk, de így is csak a bugyimba akart kerülni” – Házas férfiak és az ő barátságaik

„Ha azt mondja a lány, hogy NEM, akkor leállsz és kész.” – A férfiaknak fogalma sincs, mi a konszenzus