Az a személyes értékrendem, és azt próbálom átadni a lányomnak is, hogy a családtagjaink a legfontosabb és legértékesebb emberek az életünkben, akiket a szeretetünkkel, gondoskodásunkkal támogatunk. Viszont azok, akiktől nem kapjuk cserébe ugyanezt, nem számítanak családtagnak. Akkor sem, ha a vér köt össze bennünket.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Soha nem volt különösebben szoros kapcsolatom az apai nagymamámmal, de figyelembe vettem, hogy neki sem volt soha könnyű élete, és mindig tettem erőfeszítést azért, hogy fenntartsam a kapcsolatunkat, és éreztessem vele, hogy hálás vagyok, amiért az életemben van.
Különösen igaz volt ez, amikor megszületett a lányom, a második dédunokája, de az első olyan, akit a kezében tarthatott. Egy unokatestvérem ugyanis az előtt szüntette meg a nagymamánkkal a kapcsolatot, hogy az ő gyermeke megszületett volna.
A dédi szemmel láthatóan örült annak, hogy ennek a csecsemőnek már szerepet kaphat az életében, idővel azonban nem volt képes felülkerekedni a rossz beidegződéseken. Manipulálni és méricskélni kezdte, számon tartotta, hányszor mentünk mi hozzá és hányszor hívtuk meg inkább őt magunkhoz, milyen széles körben mutattuk már meg a gyereket az én családomban az apukája családjához képest. Egy ponton bedobta a végső fegyvert: ha nem az ő elképzelése szerint alakul a hétvége, hát inkább nem is akarja látni a dédunokáját!
Rendben van – feleltem. Ez négy éve volt. Azóta nem beszéltünk egymással.
A cikk folytatódik, lapozz!
Ebből az ásványi anyagból rengeteg kismama hiányt szenved egy új kutatás szerint
