A csillogó gömböktől a modern dizájnig mindenki másképp értelmezi az ünnep szimbólumát, de egyvalami közös: a fenyő mindig is az otthon melegét, a közös pillanatok varázsát képviselte.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
De vajon tényleg ennyire mások lettek a dekorációk vagy csupán a mögöttük rejlő történetek váltak gazdagabbá? Nézzük meg, hogyan fejlődött ez az ünnepi hagyomány, és miként lett egyre személyre szabottabb!
Egy kis történelem
A karácsonyfák története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori egyiptomiak örökzöld ágakkal ünnepelték a téli napfordulót, míg a 16. századi németek már gyertyákkal és üveggömbökkel díszítették fenyőfáikat. A viktoriánus korban a faágakra gyertyákat csíptettek, amelyek szelíd fényt árasztottak – talán nem a legbiztonságosabb dekoráció, de kétségtelenül hangulatos volt.
Aztán beköszöntött az 1900-as évek legjava. A 20. század elején a gyertyák még mindig a karácsonyfák fő világító elemei voltak és diók, almák és kézzel varrt figurák, szaloncukrok díszítették az ágakat.
Az 1920-as években a mesterséges tollfák is népszerűvé váltak, amelyek liba- vagy strucctollakból készültek, és szinte művészi szintre emelték a dekorálást. Ezek a fák tartósak, olcsók és elérhetőek voltak – ez fontos volt már a válság kezdetekor is.
A díszítés kezdett gazdagabbá válni, de még mindig domináltak az egyszerű, természetes anyagok. 1930-as években, a gazdasági világválság időszaka alatt a díszek házilag készültek, mivel kevesen engedhették meg maguknak a vásárlást. Pattogatott kukorica láncok, papírdíszek és az újrahasznosított anyagok, kreatív megoldások voltak jellemzőek, de a fenyőfák továbbra is az ünnep központi elemei maradtak, szimbolizálva a családi összetartást.
A cikk folytatódik, lapozz!
10 külföldön népszerű, ünnepi szokás, amelyekkel te is megújíthatod a családi hagyományaitokat
