Nem titok, hogy régen mennyivel több közmondást, szólást ismertek és használtak az emberek mint manapság. Ezek jelentős része ma már kikopott a használatból, annak ellenére, hogy számos olyan igazságot és életbölcsességet vagy erkölcsi ítéletet tartalmaznak, amelyek még ma is aktuálisak. Magyarország telis tele van csodás helyekkel. Sokszor csak pár száz kilométert kell utaznunk és olyan helyi kifejezéseket, közmondásokat hallhatunk, amiket máshol soha. A legtöbb közmondásnak az eredete is izgalmas titkokat fed fel, ezek közül válogattunk most.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/5 Köti az ebet a karóhoz
Ez a kifejezés ma leginkább azt jelenti, hogy valaki nagyon erősen ígér valamit, vagy fogadkozik, ragaszkodik az igazához. Csak kevesen tudják, hogy a múlt század elején még más volt a jelentése. Korábban ez a szólás azt jelentette, hogy kecsegtet, biztat, hogy ne félj. Azaz kiköti a harapós kutyát egy karóhoz, hogy az ne tudjon bántani.
Az ugatós kutya megkötése régen csak kedves látogatóknak járt, olyanoknak, akikkel nem csak a kerítésen keresztül váltanak egy-két szót, hanem behívják, beengedik a házba is. Hogy miért változott meg mostanra ennek a szólásnak a jelentése, azt nyelvészek szerint is nehéz megítélni.
Aki kordában tart valamit az nagyon szigorú szabályok között engedi működni. A latin eredetű korda szót a köznyelvben más kapcsolatban nem szoktuk használni, kivéve, ha a híres Korda-házaspárra gondolunk, régen azonban egy sokkal gyakrabban használt kifejezés volt a korda.
A szó a régi nyelven azt a kötelet, vastag zsinórt jelentette, amellyel a barátok a ruhájukat derékban átkötötték. Ez a vastag zsinór a papoknál szigorúbb szabályok szerint élő szerzetesek viselete, ami a fegyelem jelképévé vált.
Vannak napok amikor úgy érezzük hogy szinte semmi sem sikerül. Ilyenkor azt mondjuk, hogy bal lábbal keltünk fel. A szóláshoz kapcsolódó babona már kiveszőben van, csak a szólás tartja fenn az emlékét. Nemrég azonban még azt hitték az emberek, hogy aki korán reggel sír vagy szomorú, az bal lábbal kelt föl. Emiatt a babonások, tehát a faluban élők többsége, igyekezett először a jobb lábát letenni a padlóra, amikor reggel kilépett az ágyból.
Tévesen azt hiszik sokan, hogy a rázza a rongyot kifejezés a táncolásra, mulatozásra utal. Valójában a mai köznyelvben ez a szólás azt fejezi ki, amikor valaki adja az előkelőt, nagyzolni próbál, flancol. A rongy szó jelentését nem kell magyarázni, a kopott, használt, szegényes ruhadarabot hívjuk így.
A rázza a rongyot kifejezést olyan nőkre, parasztlányokra mondták régen, akik szegényes öltözetüket nem illő módon viselték, rázták a derekukat járás közben. Ebből alakult ki az a jelentés, amikor valaki nevetségesen kelleti, megjátssza magát.
Kevés olyan szólás van, amely olyan konkrétan adná át a valódi jelentését, mint amilyen szavak szerepelnek benne. Amikor azt mondjuk hogy ujjat húzunk valakivel, az azt jelenti, hogy megpróbálunk fölé kerekedni. Valóban innen ered a szólás jelentése is, régen a kocsmában a férfiak, ha összeszólalkoztak, nem kellett azonnal verekedniük vagy párbajra hívni egymást. Elég volt a konfliktus megoldásához az is, ha ujjat húztak egymással. Ilyenkor a jobb kezük középső ujját összeakasztották egy asztal fölött, és addig húzták egymást, amíg egyikük ki nem billentette az egyensúlyából és az asztalra nem fektette a másikat.