10+1 lenyűgöző eset, amikor az állatok és növények utánozzák egymást

10+1 lenyűgöző eset, amikor az állatok és növények utánozzák egymást

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 10+1 lenyűgöző eset, amikor az állatok és növények utánozzák egymást / 3. oldal

7. Rozs: búza imitáció

Szívós, kitartó természetének és egy kis imitálásnak köszönheti sikerét a rozs, aki hajdanán még a búza gyomnövényének számított. Voltaképp ez egy pozitív fejleményként könyvelhető el. A közönséges bükköny pedig egy kiméra jelenséget alkalmazva tudott csak igazán érvényesülni a lencse mellett, miután megunva a kiselejtezést, magjainak tulajdonságait az étkezési lencséhez igazította. 

depositphotos.com

Színlelt ártalmatlanság

Az adaptációnak vannak agresszívebb formái is, amelyek azt hivatottak megkönnyíteni, hogy könnyebben vagy egyszerűebben jusson élelemhez az adott állat. 

8. Rablólégy: Báránybőrbe bújt farkas

A rablólegyek (Asilidae) családjába tartozó Laphria nemzetség tagjai arról nevezetesek, hogy olyan bájosan bolyhosnak próbálnak tűnni, mint a poszméhek, hogy ezzel a többi rovarban elaltassák a gyanakvást. A legélethűbb jelmezért a Laphria thoracica kitüntetést érdemelne. 

depositphotos.com

9. Photuris szentjánosbogár: Igazi femme fatale 

A szentjánosbogarak családjába (Lampyridae) olyan rovarok tartoznak, akik rendelkeznek a biolumineszcencia képességével, és ezt arra használják, hogy egymásra találjanak és fellobbanjon a nagy szerelem a párocska között.

Igen ám, de nem mindenki nézi jó szemmel a másik röpke boldogságát, igazából nem teljesen erről van szó, hiszem tudjuk, hogy az állatok csak a túlélés érdekében vadásznak. Családon belül mindenkinek megvan az egyedi „nyelvezete”, pontosabban az összetéveszthetetlenül hozzá tartozó fényjele, hogy még csak véletlenül se legyen belőle kellemetlen félreértés.

A Photuris fajba tartozó nőstények azonban valóságos femme fatale-ként viselkednek. Képesek megváltoztatni a saját morzejelüket, ezzel megtévesztve a többi szentjánosbogár hímjét, akik a hamis szerelmi üzenettől elvakulva boldogan közelítik meg a szívük hölgyének vélt egyedet, pedig nekik csak a falatozáson jár az eszük. Illetve még valamin, jól jön nekik a pókok elleni védekezés érdekében a bogártásaikban fellelhető méreg is.  

depositphotos.com

10. Orchideák: (Re)produkálják magukat

Maurice-Alexandre Pouyanne írta le először az orchideák ravasz trükkjét, amivel lóvá teszik a gyanútlan rovarokat. 

A növények nagy részének a megporzás miatt óriási szüksége van a pollinátorokra, ennek érdekében sokan bőségesen megterített asztalokkal látják vendégül kicsiny segítőiket. Nektárszökőkút, virágporral teli kelyhek várják az éhes dolgozókat, vándorokat, felderítőket, egyszóval mindenkit.

A finomságokért cserébe csak annyit várnak el, hogy segítsenek tovább építeni a családfát. Normális esetben ez így igazságos, valamit valamiért. Azonban a gyönyörű orchideafélék nem igazán értenek egyet ezzel, ezért egy meglehetősen önző módszert választottak maguknak. Úgy formálták a külsejüket, hogy az még vonzóbb legyen, és a rovarok körül zsongják őket.

A bangó nemzetség tagjai rovarfélék nőstényeinek alakját utánozzák, tetézve ezt a rájuk jellemző feromonokhoz hasonlító illat kibocsátásával.

Ezzel a körmönfont taktikával veszik rá a gyanútlan hímeket, hogy elvégezzék a beporzást.

És igen, ez csak a növény számára jár előnnyel, a rászedett állatkák pedig csalódottan távozhatnak, mivel sem nőstényt nem találtak, de még egy csepp nektárt sem kapnak kárpótlásul. 

depositphotos.com

+1. Kavicsnövények: kamu(flázs)

Akik legszívesebben láthatatlanná válnának, a kamuflázs technikáját alkalmazva szinte beleolvadnak az őket körülvevő környezetükbe. Ezt illusztrálja a kavicsnövények esete, akiket felületesen szemlélve könnyen élettelen kődaraboknak nézhetünk.  

A hócipős nyúl (Lepus americanus) alkalmazkodásának jeleként fehér kabátot ölt télen, hogy jobban beleolvadjon a havas tájba, míg tavasszal barna színűre változtatja a bundáját.   Ilyesmi érvényesül az oroszlán és a jegesmedve esetében is, csakhogy ők azért szeretnének diszkrétek maradni a környezetükben, hogy ne ijesszék el a potenciális zsákmányt. Az emberek által használt terepmintás holmik és rejtőmintás vadászruhák is hasonló módon működnek. 

A mimikri tehát nem valami modern mutatvány, az élőlények évmilliók óta élnek vele és használják fel a fejlődésük érdekében, hogy javítsák az életben maradás esélyeit.

depositphotos.com

Oldalak: 1 2 3

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást