Stílus / Test

Ilyen gyakran kellene fürdenünk, legalábbis a bőrgyógyászok szerint

Mivel ezek merőben függnek attól, hogy kinek mennyire hajlamos faggyút termelni a bőre, mennyire izzadós, vagy hogy milyen környezetben mozog, személyenként változik a helyes válasz.

Abban viszont minden bőrgyógyász egyetért, hogy az, miszerint mindenkinek naponta kellene zuhanyoznia, inkább társadalmi elvárás, mint valós szükséglet. Szerintük egy átlagembernek elég heti két-három alkalommal tusolnia, sőt, a gyerekeknek és kisbabáknak sem szükséges a napi fürdés. Testünk állandóan tele van ugyanis baktériumokkal, amelyek többnyire nem ártanak, sőt, vannak olyanok, amelyek egyenesen hasznosak.

Természetesen, aki sportol és minden nap leizzad, minden nap érdemes tisztálkodnia. Ahogy azoknak is, akik környezetük vagy munkájuk során erős vegyszereknek vagy szagoknak vannak kitéve, mint például a gyári munkások, vagy a gyorséttermi dolgozók. Aki a szabadban végez fizikai munkát, szintén gyakrabban kell, hogy mosakodjon. De nemcsak a munkánk, hanem a klíma is befolyásolja ezt. Aki nyáron naponta tisztálkodik, télen bőven elég, ha mindössze kétnaponta teszi.

Azonban az sem gond, ha valaki ragaszkodik a napi rendszeres fürdéshez, amíg azt ésszerű keretek között teszi. Ilyenkor a szakemberek szerint érdemes elkerülni az úgynevezett „agresszív fürdési szokásokat”, ezek alatt pedig a következőket értik:

1. Hosszú ideig tartó fürdés vagy zuhany, ez ugyanis veszélyezteti a bőr természetes faggyúrétegét, ami benntartja a nedvességet és védelmet nyújt az irritáló, allergén szennyeződések ellen.

A faggyúréteg „lemosása” bőrszárazságot okozhat, így ajánlatos tíz percben maximalizálni az áztatás időtartamát.

Ha száraz a bőrünk, fontos, hogy fürdés után krémmel hidratáljuk.

2. A túl forró zuhany vagy fürdő szintén egészségtelen. A víz legyen langymeleg, hiszen minél melegebb, annál jobban szárítja a bőrt.

3. Az erős szappanok szintén veszélyt jelentenek a védelmező faggyúrétegre. Használjunk inkább illatanyagmentes, hypoallergén készítményeket, amelyek nem tartalmaznak nátrium-lauril-szulfátot. Ez a hatóanyag – másnéven SLS, azaz sodium lauryl sulfate – ugyanis egy olyan erős tisztálkodási szer, amely irritálja a bőrt és a szemet, aftát okozhat a szájban, súlyosbítja a bőrbetegségek (például az ekcéma) tüneteit és lassítja a sebgyógyulást.

Az orvosok szerint, amennyiben minden nap tusolunk vagy kádfürdőt veszünk, nem kell tetőtől talpig tusfürdővel lemosakodnunk, még akkor sem, ha hypoallergén készítményt használunk. Elég a hónaljunkat és az ágyékunkat megmosnunk, hiszen a testünk más részein termelődő izzadtság szagmentes, így elég, ha sima vízzel mossuk le. A lábunk is csak azért kivétel, mert egész nap cipő van rajta, így nem szellőzik kellőképpen.

A túl durva és gyakori bőrradírozás szintén nem tesz jót a bőrnek. Az exfoliáló tusfürdők, hátkefék és tusoló szivacsok nemcsak mikroszkopikus horzsolásokat okozhatnak, de a loofah szivacsok bakteriális fertőzést is okozhatnak.

Az egészséges bőrnek heti egy bőrradírozás bőven elég, aki pedig érzékeny bőrű, annak nem kifejezetten ajánlatos.

A kérdésre tehát, miszerint valójában milyen gyakran kellene zuhanyoznunk, a válasz – egy átlagos bőrű és életvitelű embert nézve – a heti két-három alkalom. Ha még mindig nem vagy biztos benne, milyen gyakran kellene tisztálkodnod, keress fel egy bőrgyógyászt, aki bőrtípusod és életviteled alapján tanáccsal szolgál.

Képek forrása: unsplash.com

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást