A jó, a rossz és az egészségtelen: mikortól káros a szervezetedre a stressz?

A jó, a rossz és az egészségtelen: mikortól káros a szervezetedre a stressz?

Címlap / Életmód / Egészség / A jó, a rossz és az egészségtelen: mikortól káros a szervezetedre a stressz?

Nem véletlenül találta ki a természet

A stresszre adott reakció, egyáltalán nem ördögtől való dolog. Olyasmi, ami nagyon is segítségünkre lehet a túlélésben, ezért is alakult ki az evolúció során.

Amikor valamilyen fenyegetéssel találkozunk, a hipotalamusz stresszhormonok – adrenalin és kortizol – kiválasztására készteti a mellékveséket. Ezek a hormonok aztán olyan élettani folyamatokat indítanak vagy éppen állítanak le, amelyek segítenek abban, hogy az adott helyzetben a lehető legjobbak legyenek az esélyeink.

A stressz segíthet abban, hogy gyorsabban reagálj, jobban tudj fókuszálni, tovább kitarts anélkül, hogy elfáradnál.

A városi legendának hangzó, de nagyon is valós történetek a gyermekük kimentése érdekében hihetetlen súlyokat felemelő szülőkről, vagy éppen teljesen átlagos emberek villámgyors reakciója egy váratlan veszélyhelyzetben mind a stresszhormonoknak köszönhető. Ezen kívül a leleményességet is ennek köszönheted, vagy azt, ha egy szükséghelyzetben hirtelen eszedbe jut egy régen tanult és elfeledettnek hitt információ.

Vertigo3d/istockphoto.com

Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg

A jó stressz tehát járhat kimondottan előnyös hatásokkal, de mi különbözteti meg a rossz stressztől?

Leginkább a mértéke – élettani szempontból ugyanis nincs kétféle stressz. Mindig ugyanazok a hormonok termelődnek a szervezetedben, egy bizonyos ponton túl azonban ez már nem kedvez neked. A legegyszerűbb, ha úgy képzeled el, mintha a tested egy versenyautó lenne, amin van egy turbó gomb. Bizonyos szituációkban ennek a megnyomásával és a motor felbőgetésével előnyre tehetsz szert. Ha viszont folyamatosan ebben az üzemmódban akarsz repeszteni, az tönkreteszi az alkatrészeket és idővel sokkal többet árt már, mint amennyit használ.

Ha a szervezeted állandóan ebben a menekülő üzemmódban van, és csak a túléléshez elengedhetetlenül szükséges funkciókat működteti, miközben például lelassítja az anyagcserét, akkor az semmiképpen sem nevezhető optimális működésnek. A stresszel járó megemelkedett pulzusszám és vérnyomás sem egészséges hosszabb távon fenntartva.

Egy bizonyos pontot átlépve pedig a stressz még az adott helyzet „túlélését” sem segíti elő: ha túlságosan szorongsz, akkor az éppen ellenkező hatást válthat ki.

Ilyenkor történik meg az, hogy egy fontos helyzetben lebénulsz, úgy érzed, mintha lassított filmen néznéd az eseményeket, mégsem tudsz közbelépni. Vagy éppen egy vizsgán nem jut eszedbe valami, amit néhány perccel korábban a folyosón még el tudtál mondani.

Káros hatása van a stressznek akkor is, ha nem egy adott – és így körülhatárolható – eseményhez kötődik, hanem például a munkád vagy egy kapcsolat váltja ki azt. Ilyenkor ugyanis nem tudsz kilépni a feszültséget okozó szituációból, a szorongás folyamatossá válik. A vérnyomásod állandóan magas lesz, esetleg fizikai fájdalmakat tapasztalsz, jelentősen romlik az alvásminőséged. Ezek a tünetek pedig önmagukban is képesek rombolni az egészségedet, a stresszel pedig egymás hatását erősítik fel.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást