A kék zónák fogalmával először akkor találkoztam, amikor még csak ismerkedtem a növényi étrenddel. Most már nem csak hallomásból, hanem tapasztalásból is tisztában vagyok ennek az életmódnak a jótékony hatásaival.
Dan Buettner, a National Geographic szerzője és kutatója, ismeretségét elsősorban annak köszönheti, hogy megállapította a világ kék zónáit, valamint aktívan kutatja az ott élők mindennapjait. A világutazó újságíró a kék zónákba olyan területeket sorolt, ahol az átlagélettartam nagyon magas. Dan azonban nem csak a statisztikákat figyelte, alapvetően fontosnak tartotta, hogy olyan embereket vizsgáljon, akik gyakorlatilag egészen a halálukig aktívak maradtak, tevékenyen élték mindennapjaikat.
Az egyik ilyen zóna Japánban, az Okinawa-szigetcsoportokon található. Lehet, hogy zsigerből rávágod, mindez genetika kérdése, különösen a zártabb csoportokban. Dan Buettner és sok más kutató szerint ez egyáltalán nincs így. Akárcsak a testalkatot illetően, úgy az életkort tekintve is úgy vélik, mindössze 10-20% az, ami a genetikára fogható. A többi az életmód kérdése. Dan egyébként nagyon összetetten vizsgálta a kék zóna lakóit, és számomra ezért is olyan hiteles. Nem csak arra volt kíváncsi, mit esznek, mennyit mozognak az itt élő emberek, azt is kutatta, hogyan ápolják a lelküket és mitől boldogok.
Az életmódunkat nagyban befolyásolja a hozzáállásunk, ez megkérdőjelezhetetlen, azonban az, mi kerül nap, mint nap a tányérunkra és mennyit, milyen formában mozgunk, ugyancsak létfontosságú.
Sokan kutatják az örök élet titkát, ám legalább ennyien vannak azok, akik úgy vélik, az emberek valójában nem arra születtek, hogy sokáig éljenek. Az evolúció lehetővé teszi számunkra a szaporodást, ehhez kétségtelenül eleget élünk manapság a bolygó bármelyik részét vesszük is górcső alá. Vannak olyan kezelések, műtétek, melyek látszólag megállíthatják vagy megfordíthatják az öregedést.
Ahogy viszont haladnak az évek, sejtjeink nem tudnak reprodukálódni, károsodás halmozódik fel a szervezetünkben. Sajnos, vagy nem sajnos, testünk korlátok közé szorul az öregedést tekintve. Az átlagos amerikai életkor 78 év, de a szakértők úgy vélik, nagyjából 90 évet élhetnénk egészségesen, ha megfelelő életmódot folytatnánk. 12 évet kaphatnánk ajándékba, minimális életminőség-romlással, ami azért egyáltalán nem kevés.
De mi a titkuk az Okinawa-szigetcsoport lakóinak?
A kék zónák egyikén található a legidősebb női populáció és itt a legnagyobb esélye a fogyatékosságtól mentes, legmagasabb élettartamnak a Földön. Alacsonyabb a rák, a szív- és érrendszeri betegségek aránya és az átlagéletkor 85 év. Az itt élő emberek főleg zöldségekre és tofura, avagy fermentált szójababra alapozzák az étrendjüket. Általában nem teljesen vegetáriánusok, vagy vegánok, de szinte teljes mértékben növényi étrendet folytatnak.
Az Okinawa étrend nagyon alacsony zsírtartalmú, de szénhidrátban sem bővelkedik kifejezetten, ellenben a legtöbb vegán étrenddel. Olyan alapanyagokat használnak a főzés során, mint amilyen az édesburgonya, a balzsamkörte, a korábban említett szójabab, valamint a shiitake gomba.
A gabonafélék közül – nem túl meglepő módon – a rizs kerül rendszeresen a tányérra. Bár karnyújtásnyira van tőlük a tenger, étrendjük gyakorlatilag elenyésző részét teszik ki a tenger gyümölcsei, becslések szerint csupán 1%-ot. De még ennél is kevesebb húst, cukrot, és tejterméket fogyasztanak – ennek megfelelően természetesen feldolgozott élelmiszerek sem kerülnek a tányérra.
Az antioxidánsokban gazdag friss és természetes ételek nem csak az egészségről gondoskodnak, hanem arról is, hogy az itt élő emberek sose legyenek éhesek.
Nincsenek ugyanis megkötések sem az étkezés gyakoriságával, sem a mennyiségével kapcsolatban. Mindössze arra ügyelnek, hogy ne tömjék degeszre magukat, megvárják a jóllakottság érzését. A stratégiájuk erre vonatkozóan az, hogy az átlagosnál kisebb tányérjaik vannak. Ezen kívül ügyelnek arra, hogy ne lakjanak teljesen jól, mielőtt abbahagyják az evést. Ezzel nem csak a túlevést, a túlsúly kialakulását kerülik el, hanem azt is kivédik, hogy túlterheljék a gyomrukat, az emésztésüket.
Aktív időskor
Az életmódbeli különbségeket tekintve lényeges, hogy az idősek is aktívak maradnak: szoros baráti kapcsolatokat ápolnak és különböző társaságokat alakítanak ki, az itt élő emberekkel egész életen át ápolják a viszonyt. Mindig keresnek és találnak is okot a reggeli felkelésre ahelyett, hogy csak nyugdíjba vonulnának a semmittevés érdekében.
Gyakran kirándulnak, tesznek kisebb-nagyobb sétákat a természetben, törekednek arra, hogy összejöveteleik során megerősítsék a közösség értékeit, őrizzék a hagyományokat. Dan fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az Okinawa-szigetcsoporton élő törzsek támaszkodnak egymásra: tisztelik az időseket, mindenkit az összetartozás érzésével fogadnak. Ez nem is esik nehezükre, hiszen a barátaik is ugyanazokkal az egészséges értékrenddel bírnak, ezért tovább erősítik egymásban ezt a csodálatos felfogást és életmódot.
A sport fontos része a szigetcsoport lakóinak életében, ám minden esetben szem előtt tartják a természetességet.
Az itt élő emberek nem a szokásos értelemben vett testmozgást folytatják, hanem sétálnak és kertészkednek, lépcsőkön mozognak. Törekszenek arra, hogy az aktív mozgás beépüljön a mindennapjaikba, az életmódjukba.