Ha fájdalom, negatív benyomás, szomorúság vagy veszteség ér, természetes reakció a düh és a harag. A dühből fakadó érzelmek megtagadása ugyanúgy egészségtelen, mint az, ha a harag megmarad, és feldolgozás vagy levezetés nélkül pusztít tovább a pszichében.
A megbocsátás felszabadító ereje
Ha ellenséges érzelmeket táplálsz magadban, a dühöd előbb-utóbb internalizálódik, és saját magad ellen fordul. Ez nem csak a természetedben és viselkedésedben nyilvánul meg, de torzítja a körülötted lévő világot is. Nagy valószínűséggel elveszíted az irányítást saját magad felett, és olyan módon jársz el, ami hátrányosan vagy pusztítóan hat rád, illetve másokra is.
Fel kell ismerned azt, hogy a harag nem tudja a sérelmet és a fájdalmat eltüntetni, csak távol tart téged magától a probléma gyökerétől azzal, hogy önfókuszálás helyett a másik félre irányítja a figyelmet.
Ez viszont nem a düh effektív feldolgozását jelenti, hanem egy érzelmi kivetítést és bűnbak keresését. Ha a haragodat kielemzed, átértékeled és feldolgozod, irányítani és szabályozni tudod az érzelmi reakcióidat is – ezzel pedig erősebbé, kiegyensúlyozottabbá és magabiztosabbá válsz.
Próbáld meg szem előtt tartani azt, hogy a harag mindig csak egy másodlagos reakció, nem jár egyedül, hanem mindig reflektál valamire. Ha valaki bánt, akár fizikailag, akár lelkileg, az önmagában nem elég ahhoz, hogy gyűlöletet és bosszúszomjat váltson ki. Ezek akkor alakulnak ki, amikor a sértettség vagy fájdalom a haragot kiváltó gondolatokat a felszínre hozza. Ezek a gondolatok magunkban foglalják a személyes értékítéleteket, prekoncepciókat vagy feltételezéseket.
Érdemes tehát a dühöt kiváltó személyt vagy eseményt elszeparálva, magában vizsgálni, nem pedig aszerint, hogy az milyen hatást vált ki belőled. A problémák ilyen jellegű analitikus megközelítése az első nagy lépés ahhoz, hogy feloldd és feldolgozd az elsősorban saját magadat mételyező haragot és bosszúvágyat.
Fel kell ismerned azt, hogy a harag nem tudja a sérelmet és a fájdalmat eltüntetni, csak távol tart téged magától a probléma gyökerétől azzal, hogy önfókuszálás helyett a másik félre irányítja a figyelmet.
Ez viszont nem a düh effektív feldolgozását jelenti, hanem egy érzelmi kivetítést és bűnbak keresését. Ha a haragodat kielemzed, átértékeled és feldolgozod, irányítani és szabályozni tudod az érzelmi reakcióidat is – ezzel pedig erősebbé, kiegyensúlyozottabbá és magabiztosabbá válsz.
Próbáld meg szem előtt tartani azt, hogy a harag mindig csak egy másodlagos reakció, nem jár egyedül, hanem mindig reflektál valamire. Ha valaki bánt, akár fizikailag, akár lelkileg, az önmagában nem elég ahhoz, hogy gyűlöletet és bosszúszomjat váltson ki. Ezek akkor alakulnak ki, amikor a sértettség vagy fájdalom a haragot kiváltó gondolatokat a felszínre hozza. Ezek a gondolatok magunkban foglalják a személyes értékítéleteket, prekoncepciókat vagy feltételezéseket.
Érdemes tehát a dühöt kiváltó személyt vagy eseményt elszeparálva, magában vizsgálni, nem pedig aszerint, hogy az milyen hatást vált ki belőled. A problémák ilyen jellegű analitikus megközelítése az első nagy lépés ahhoz, hogy feloldd és feldolgozd az elsősorban saját magadat mételyező haragot és bosszúvágyat.