1988. április 1-jén a 8 éves April két barátjával játszott Indianabeli csendes kisvárosukban. A gyerekek hazaindultak, de Aprilnek eszébe jutott, hogy elfeledkezett az esernyőjéről, ezért visszafutott oda, ahová korábban játszottak. Soha többé nem látták élve. A kislány meggyalázott holttestét három nappal később találták meg egy elhagyatott részen, nem messze onnan, ahonnan eltűnt.
April elrablásának idején a helyiek láttak a környéken egy ismeretlen férfit, akiről fantom rajz is készült, de az elkövetőt soha nem kapták el. Mintha az eset önmagában nem lenne elég borzasztó, két évvel később a rendőröket egy közeli, elhagyatott farmhoz hívták, aminek az ajtajára valaki filccel azt írta, hogy ő követte el a gyilkosságot, és hogy ismét ölni fog. Hogy valóban a gyilkos hagyta az üzenetet, vagy csak egy beteges tréfáról van szó, ekkor senki nem tudta.
Szerencsére a környéken nem történt újabb gyilkosság. A gyilkosról többé senki nem hallott, egészen 14 évvel későbbig, amikor váratlanul a kisvárosban négy, sárga vonalas papírra írt üzenet tűnt fel. Az egyiket egy postaládában, másik hármat viszont kislányok biciklijére ragasztva találták meg. Az egyik üzenetet, amit egy 5 éves kislány biciklijén találtak, a rendőrség nyilvánosságra is hozott. A kézzel írt levélben valaki azt írja a kislánynak „Hi Honey”, azaz „Szia, édes” megszólítással, hogy ő ugyanaz az ember, aki elrabolta, megerőszakolta és megölte a 8 éves Aprilt, és hogy már egy ideje figyeli, és ő lesz a következő áldozata.
A levél mellé az író, ahogy ő mondta, „ajándékokat” is hagyott. Ezek polaroid fényképek voltak különböző testrészeiről, valamint egy használt óvszer. Azt gondolod, hogy ez az egész túl beteg ahhoz, hogy ne csak egy gyomorforgató hoax legyen? A rendőrök DNS mintát vettek az óvszerről, és összehasonlították az April testén találtakkal – a minta egyezett, a leveleket valóban a gyilkos hagyta. A nyomára azonban máig sem bukkantak.