Napozás-tévhitek: bajba kerülhet, aki ezt a 8 tényt nem jól tudja

A napozással kapcsolatos egyik leggyakoribb tévhit, hogy a megfelelő mennyiségű D-vitaminnal csak a tűző napon lehet feltölteni a testünket. Valójában a megfelelő D-vitamin szint jó étrenddel és pótlással elérhető anélkül is, hogy károsítanád a bőröd.

Sokan nyár közepe után már alig használnak fényvédő krémet, mert tévesen azt gondolják, hogy a megszerzett barnaság megvédi őket a kockázatoktól. Tény, hogy a csokoládé színűre barnult bőr nehezebben ég le, de a napvédő krém elsődleges feladata nem is a leégés, hanem a bőrrákkal szembeni védelem, amelynek lehetősége lebarnult bőr esetén is ugyanúgy fennáll.

A D-vitamin hiány egy civilizációs probléma, a magyar lakosság 95 százalékát érinti. Nagyon fontos, hogy pótoljuk ezt a zsírban oldódó hormon hatású vitamint. A természetes napfény UV-A sugárzása a bőr öregedését, az UV-B sugárzása pedig a bőr barnulását okozza. A D-vitamin szintézisért elsősorban az UV-B sugárzás a felelős, és ha a szolárium lámpa megfelelő, akkor főleg UV-A tartományba eső sugarakat bocsát ki és elenyésző az UV-B sugárzása. Így a szolárium a D-vitamin pótlásában egyáltalán nem javasolt, akkor sem, ha néhány szalon sajnos ezzel a téves információval hirdeti magát.

Biztosan észrevetted, hogy azok balkarja, akik sokat vezetnek autót, barnább, mint a jobb karjuk. Hívják ezt kamionos barnulásnak is, amikor a leengedett oldalsó ablak nem védi a vezető bőrét és leég, lebarnul az egyik karja, míg a másik szinte fehér marad. Ebből sokan arra következtetnek, hogy az autók szélvédője megvéd minket a nap káros sugaraitól. Az ablak - a felhőkhöz hasonlóan - valóban szűrőként szolgál, de csak a barnulásért felelős UV-B sugarakat szűri meg, az UV-A sugarak számára nem jelent akadályt.

Ez a tévhit sajnos olyan gyakori, hogy egyes bölcsődékben arra kérik a szülőket, reggel kenjék be a kisgyerekeket napvédővel, mielőtt beviszik őket a bölcsibe, hogy amikor tízórai után kimennek az udvarra játszani, védettek legyenek. Valójában mielőtt a napra mész, legfeljebb 20 perccel korábban érdemes használni a napozó krémet, és ha huzamosabb ideig ki van téve a bőröd a tűző napsütésnek, rendszeresen meg kell ismételned a műveletet.

A legtöbb gyógyszertárban és drogériában nem csak tubusos naptej várakozik a polcokon, hanem spray is. Utóbbival az a fő baj, hogy sokan úgy használják, mint az ablakpucolót az üvegen. Viszonylag távolról ráfújják a bőrükre, így a permet jelentős részét felkapja a szél és elrepíti. Ilyenkor a megfelelő mennyiségű védőkrém egy része kárba vész. Ha már mindenképpen a pumpás megoldást választod, akkor közelről fújd a tenyeredbe és onnan vidd fel a tested többi részére.

A fényvédő krémek hatása felbontás után fokozatosan csökken. Egy év elteltével már sokkal kevésbé védenek, mint újonnan, ezért nem érdemes készleteket felhalmozni belőlük. Inkább a nyár utolsó napjaiban és ősszel használd el a megmaradt naptejet az utolsó cseppig, mint hogy elrakod a fürdőszoba egyik szekrényébe azzal, hogy majd jövőre újra előveszed.

Néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt olyan marginális téma a napfény káros hatásaival szembeni védekezés, mint manapság. Aki a múlt évezredben volt fiatal, legfeljebb egyféle napolajat használt a strandon, az is csak legfeljebb 10-es faktorszámú volt, bár sokan még ezt sem vásárolták meg. Őket a legnehezebb meggyőzni a napvédő krémek előnyeiről, mert azt mondják, eddig sem használták és lám, nem alakult ki náluk soha melanóma. Ez a tévhit vezethet oda, hogy a bőrrákkal diagnosztizált, 50 év feletti nők és férfiak aránya egyre magasabb lett az elmúlt években.

A szabadban lenni és napozni csodálatos érzés. Nagy szükségünk van rá a testi és mentális egészségünk megőrzése szempontjából. Arról azonban sosem szabad megfeledkezned, hogy a bőröd számára sokkoló lehet a tűző napon lenni, így mindig legyen nálad egy magas faktorszámú naptej és amikor csak lehet, óvd a bőröd a közvetlen napfénytől.