Már több mint egy éve növényi étrendet folytatok, úgyhogy elmondhatom magamról, hogy messze ez a leghosszabb idő, amit egy új életmódra rááldoztam. Nem is helyes ez szó, mert ez a váltás immáron minden, csak nem áldozat. Teljesen más szemmel nézem a világot, lelkileg kiegyensúlyozottabb lettem, a legdurvább testi változásokat pedig most megosztom veletek.
Még nem voltam beteg
Egész életemben szerettem a friss alapanyagokat, részben biztos ennek is köszönhetem, hogy nem voltam túlságosan beteges alkat. De azért – főleg az őszi, téli időszakban – minden évben lebetegedtem néhányszor. Hol egy vírus döntött le a lábamról, hol csak százával fújtam a zsebkendőket, de sosem úsztam meg a szezont betegség nélkül. Amióta növényi étrendet folytatok, a legkisebb nátha sem ért utol.
Egyszer, amikor a teljes családom kidőlt, én is éreztem, hogy megfájdult a torkom. Furcsálltam is, de aztán végiggondoltam, mit ettem az elmúlt napokban… Be kellett látnom, hogy nem ügyeltem annyira az étrendemre, mint szoktam, jóval kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottam a megszokottnál, és inkább a junk foodokra hagyatkoztam (ilyenek is bőségesen akadnak növényi változatban).
Ezen aztán már a következő étkezés folyamán változtattam, ismét visszatértem a teljes értékű növényi étrendhez, illetve felturbóztam a smoothie-kat gyömbérrel, citrommal és szegfűszeggel. Miközben a többiek csak jobban belecsúsztak a betegségbe, nekem egy nap alatt elmúlt a torokfájásom.
Ezzel sikerült bebizonyítanom magamnak, hogy a növényi étrend önmagában nem elég, itt sem mindegy a minőség. Azonban az ételek megválasztása hihetetlenül sokat nyom abban, milyen állapotban van az immunrendszerünk.
Hihetetlen, de annyit fogytam, amennyit akartam!
Korábban – természetesen – én is szénhidrátcsökkentett életmódot folytattam. Ez ugyan nem volt kifejezetten tudatos, de jól látható volt, amikor vezetni kezdtem az étrendem makró értékeit. Szinte észrevétlenül is rengeteg zsírt bevittem, köszönhetően a tévhiteknek, az állati eredetű termékeknek (főleg a sajtoknak), továbbá a klasszikus magyar konyhai technikáknak. Magas zsírbevitel mellett óhatatlan, hogy az ember csökkentse a szénhidrátbevitelét, különben hízni kezd – ezért is olyan népszerűek a szénhidrátcsökkentett termékek.
Az én életemben aztán fordult a kocka, és kikerültek belőle ezek a zsíros „alapanyagok”. Tanácstalanul álltam, hogy akkor mégis mit ehetek? Amíg próbálgattam az új recepteket, szembejött velem egy applikáció, a cronometer. Ebben néhány napig vezettem az étkezéseimet és láttam is a hibákat, tökéletesen kirajzolódott, hogy egyszerűen többet kell ennem, mégpedig a rettegett és félig-meddig tudatosan került szénhidrátból.
Néhány hét múlva már fejből tudtam, miben mennyi fehérje, szénhidrát és zsír van, így a mérleg használata nélkül is könnyedén tudtam, minek kell a tányéromra kerülnie. Ennek aztán meglett az eredménye: a súlyom végre stagnálni kezdett és annak ellenére nem híztam, hogy egészen hihetetlen mennyiségeket ettem meg egy nap (a korábbi, szénhidrátcsökkentett életmódomhoz képest).
Ha akarnék, bármikor tovább tudnék fogyni, mert mindig kicsit többet eszek jelenleg, mint amivel egyébként jóllakok.
Ennek oka a lassú felszívódású szénhidrátokban, az étrend biztosította magas rosttartalomban keresendő: egyszerűen nincs időm megéhezni, és már jön is a következő fogás.
Minden eddiginél könnyebben építek izmot
Furcsa, sőt ironikus, hogy éppen egy olyan étrendet követve tudok minden eddiginél könnyebben izmokat építeni, amiről az emberek túlnyomó többsége azt hiszi, hogy fehérjementes – de legalábbis fehérjében szegény. Régen én is pont így vélekedtem az ételekről, valamiért bennem is az a tévhit élt, hogy hasznosítható fehérje csak a húsokban, a tejtermékekben és a tojásban van.
Pedig elég megnézni bármelyik zöldség, gyümölcs, gabonaféle, stb. tápanyagtartalmát: mindenben ott van a zsír és a szénhidrát mellett a fehérje is. Ez az aggodalmam tehát egyenesen felesleges volt, most pedig már azt is tudom, hogy ez a fehérjedolog alaposan túl lett misztifikálva. Erre ugyancsak nagyszerű volt az étkezési napló vezetése, amiből számomra kiderült, nem csak, hogy elegendő fehérjét vittem be, még át is léptem a napi ajánlott mennyiséget. Sőt, az értékeket lebontva azt is láthattam, hogy az esszenciális aminosavak sem maradtak ki a sorból, tehát a szervezetem garantáltan mindent megkapott.
Ez a tudatos étkezés vezetett oda, hogy amikor a kardiót félretéve én is a súlyok után nyúltam, az étrendemen lényegében semmit nem változtattam.
Most egyedül arra figyelek, hogy egy kicsit, úgy 200-300 kalóriával többet egyek, és többször kerül az asztalomra fehérjében gazdag hüvelyes.
Ismét saját magamon kísérletezgetek, mert szeretek mindent első kézből megismerni, de egyszerűen megdöbbentő, hogy edzésről edzésre látom a változást, a fejlődést – velem ilyen sosem történt korábban. Az edzőm nem győz dicsérgetni a kitartásomért, pedig csak arról van szó, hogy a sok szénhidrát hihetetlen mennyiségű energiával lát el, és ezért tényleg nem esik nehezemre kihozni magamból a maximumot. Az csak pluszpont és ismét egy jó visszaigazolás, hogy egyre több receptet kér el tőlem, és ismerkedik azokkal az alapanyagokkal, amikkel én főzök.